Megtudhattuk, hol terem a harci szekér?

Hol terem a harci szekér? címmel lebilincselő vetített képes előadást tartott Dr. Tóth Dominik történész, az oroszlányi Rákóczi Szövetség szervezésében. 
 

A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében megtartott előadáson a történész kijelentette: a huszita harci szekér és a hozzá kapcsolódó alkalmazás egymástól elválaszthatatlan.

Mintegy 200 éven át fordult elő a harctereken, és alkalmazásának kezdeti évtizedeiben kevésszer talált legyőzőre. A kézi tűzfegyverek rohamos elterjedésével és a hatékony tábori tüzérség csaknem 400 évvel ezelőtti megjelenésével szorult háttérbe, majd tűnt el teljesen.

Harci eszközről lévén szó, a haditechnikai történet tárgykörébe tartozik. Az a tény, hogy a 15. század elején a Cseh Királyságban kitörő huszita felkelés, illetve háború résztvevői összecsapásaik során alkalmaztak olyan szekereket, amiket kis űrméretű lövegekkel és egyéb tűzfegyverekkel láttak el, haditechnika-történeti szempontból önmagában nem újdonság. A huszita felkelők szekérvárakra támaszkodva, defenzív módon vívták meg csatáikat. Az eszköznek köszönhetően drasztikusan lecsökkent a páncélos nehézlovasság és gyalogság erőviszonyai között tátongó különbség.

Elindult a harci szekér...

A 15. század első harmadában a magyar állam adaptálta hadseregébe a rá fenyegetést jelentő husziták harci szekereit, tűzfegyverekkel kombinált szekérvárait és alkalmazási módjukat. Ezek harctéri bevetése a Kárpát-medence környékén még a mohácsi csatavesztést követő másfél évszázadban is kimutatható.

A gazdag prezentáció bemutatta a középkori harci szekerek feltalálóját, a dél-cseh Jan Žižka z Trocnovatot.