Egy vonalzó története

Néhány csapat tagja talán még emlékszik arra, hogy annak idején az általános iskola ötödik osztályába vinni kellett gyakorlati órára egy hosszú vonalzót is. Az én harminc centis műanyag remekem meglehetősen rövid életű volt. A két padsor baloldali sorának legelején, a két lábon tőlünk harminc centire álló tábla volt a helyünk Janival. Jó tanulóként kényszerültem erre a helyre, padtársamra kellett figyelnem. Némi birizgálása után a tábla összetörve dőlt el balra. Nem én voltam a hunyó! Nem én kaptam a pofont Julika nénitől. Vonalzóm tizenegy centi környékén tört el. Tegnap reggel került a kezembe régi cuccaim közül.