2024.07.08. 20:24
Retró fotókon a romák fővárosa: arcok a csatkai cigánybúcsú múltjából
Sokaknak minden pénzt megér, hogy elzarándokoljanak a Bakonyaljára. A csatkai cigánybúcsú több mint vallási ünnep: a romaság legnagyobb ünnepe, találkozópontja. Retró fotókon mutatjuk meg, hogy festett a kis zsákfalu negyven és hatvan évvel ezelőtt.
1985
Forrás: Fortepan / Cseriti
A csatkai cigánybúcsúban már tíz éve is 32 ezer forint volt egy nagyobb gyertya, tavaly ötvenezerért is „vesztegették” a gyerekkoronákat. Kisboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva, szeptember elején tízezrek kerekednek fel az ország számos pontjáról és Európából hogy a csodatevő vizéről is híres szentkúthoz zarándokoljanak. Így van ez már évtizedek óta. A kis bakonyaljai zsákfalu a romák fővárosa lesz ilyenkor, lovári és magyar nyelvű misék váltják egymást a kápolnánál a völgyben, míg odafent mulatságokat tartanak éjszakába nyúlóan.
Forrás: Fortepan / Cseriti
A Fortepanról válogattunk most olyan, a hatvanas és nyolcvanas években készült fotókat, amelyek megmutatják, milyen is volt a csatkai cigánybúcsúként is ismert egyházi ünnep annak idején.
A csatkai búcsú története röviden
A XIX. század közepén vált zarándokhellyé Csatka, emiatt hazánkból és Európa több országából érkeznek zarándokok autókkal és buszokkal egyaránt. Nem csak a szentkút bír különleges gyógyító hatással, hanem a kegyhelynél lévő Szent György-vonalak is keresztezik egymást, ami szintén jó hatással van a szervezetre. A település különleges szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi cigányság életében, mivel az utóbbi évtizedekben itt szervezik meg az éves találkozójukat.
Többen szentül hiszik: az 1800-as évek legendája igaz. Igaz, miszerint ketten is visszanyerték látásukat, mert Csatka szent helyén imádkoztak. A 19. században Mária-jelenést is regisztráltak itt. Máig élő szokás, hogy a szentkút vizét palackokba töltik és hazaviszik, jótékony hatásaiban reménykedve.
A súri plébános 1865. évi jelentése szerint egy helyi zsidó 18 éve tartó lábfekélye szűnt meg a kút vizétől, később egy addig gyógyíthatatlannak hitt beteg is meggyógyult. A csodakút híre messzire eljutott, így 1863–1864-ben kápolnát építettek, amelynek oltárán Mária-szobrot helyeztek el. A szocializmus sem törte meg a zarándokok kedvét, rendre tízezrek érkeztek ide, nem csak a romaságot képviselve. Anno még menyasszonyvásárokat is tartottak itt.
