2024.05.15. 17:25
Több mint 130 magyar bányász vesztette életét a hazai szénbányászat legsúlyosabb katasztrófájában, Pennsylvaniában
A magyar szénbányászat legsúlyosabb katasztrófájáról tartott előadást a tatabányai levéltárban dr. B. Stenge Csaba, az intézmény igazgatója. Döbbenetes képpel indított: egy koporsókkal teli sátorral, ahová csillékben hordták fel a robbanás következtében darabokra hullott, már oszlásnak indult holttesteket.
A magyar szénbányászat legsúlyosabb katasztrófájáról tartott előadást dr. B. Steng Csaba
Forrás: 24 Óra
Fotó: S. G.
A magyarországi szénbányászat súlyos katasztrófái között emlegetik a tatabányai XII-es akna 1950-es sújtólégrobbanását, amelyben 81 bányász halt hősi halált. Ám a hazai szénbányászat legsúlyosabb katasztrófája Pennsylvaniában, Van Meterben történt 1907. december 19-én. Száznál is több magyar vesztette életét azon a fekete napon.
Fotó: S.G. / Forrás: 24 Óra
Dr. B. Stenge Csaba többször is járt a helyszínen. Az ott élők emlékművekkel tisztelegnek a föld mélyén meghalt bányászok előtt, akik között nagyon sok volt a magyar.
A levéltár igazgatója előadásában beszélt az USA-ban zajló szénbányászati tevékenységekről. Kiemelte: Európában ebben az időben sokkal biztonságosabb volt a föld alatti munka: nyílt lángú lámpákat használtak, elégtelen volt a biztosítás, a szellőzés. Emiatt nem sokkal a tragédia előtt két középvezető le is mondott.
Az áldatlan körülmények miatt 1900 és 1930 között több mint 71 ezer ember halt meg. A „rettenetes vagy legsötétebb hónap” 1907 decembere volt, amikor különböző bányákban öt tragédia történt: hétszáznál is többen vesztették életüket, köztük csaknem kétszáz magyar, akiknek nagy része nem sokkal ezt megelőzően érkezett meg az új hazába. December elsején egy bánya 34 halottat követelt, köztük 24 volt magyar. December 6-án egy másik bányában 365-en haltak meg, akik közül ötvenen lehettek magyarok. A december 16-i bányatragédia 57 halottjából, s a hónap utolsó napján történt esetnél sem regisztráltak magyarokat, ahol egyébként tizenegyen haltak meg.
Csillékben hozták a felszínre az áldozatok maradványait
Hátborzongatóan tragikus képeket is mutatott az előadó. Egy koporsókkal teli sátrat, ahová a csillékben hordták fel a robbanás következtében darabokra hullott, már oszlásnak indult holttesteket – még két hónappal a tragédia után is.
A magyar áldozatok nagy része katolikus volt, de voltak köztük reformátusok is. Dr. B. Stenge Csaba szerint a magyar állampolgárságú áldozatok száma meghaladhatta a 130 főt. Szent Miklós csodájaként emlegette, hogy aznap száznál is több görögkatolikus nem ment le a bányába, fizetetlen szabadságot kértek. Ez mentette meg az életüket. A levéltár igazgatója az előadás végén több képet is mutatott, amelyeket ottani temetőkben, közterületeken készültek, s a magyar áldozatoknak is emléket állítanak.
Pennsylvania történetének legnagyobb katasztrófája december 19-én történt, s 239 áldozatot követelt. Volt olyan család, amelyik hét férfit veszített el. A tragédiának három túlélője volt, egyikük az akkor 17 éves Jávorszky Miklós, aki 1907. novemberében érkezett az Egyesült Államokba.
Az előadó a gyermekáldozatokról is beszélt: tizenheten voltak 18 év alattiak. Köztük volt a 13 éves Arthur Paegert, s ifj. Lakatos Ferenc, aki mindössze 15 éves volt a katasztrófa bekövetkeztekor. A családok pedig borzasztóan nehéz helyzetbe kerültek a tragédia után: a temetési költséget ugyan átvállalta a bánya, de a házaikat el kellett hagyniuk.
