2024.05.12. 06:49
Átlagkeresetek: jól teljesít vármegyénk
Továbbra is az élmezőnyben található Komárom-Esztergom a vármegyék havi nettó átlagkeresetét összehasonlító KSH-elemzésben. A Fókuszban a vármegyék címűkiadványból az is kiderül: a vizsgált időintervallumban az egy évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékkal többen álltak alkalmazásban.
Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy vármegyénk kiemelkedően jó mutatókat produkál a nettó átlagkeresetek, valamint a foglalkoztatottság terén, a kedvező tendencia pedig a legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedévet górcső alá vevő kimutatásból is tetten érhető.
Fotó: Kovács Tamás / Forrás: MTI
A vizsgált időszakban az egy évvel korábbihoz képest 5,3 százalékkal többen, átlagosan 107 ezren álltak alkalmazásban a Komárom-Esztergom vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak több mint nyolctizedét foglalkoztató versenyszférában 6,2, a költségvetési intézményeknél pedig 0,7 százalékkal bővült az alkalmazottak száma.
A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül a legnagyobb mértékben az adminisztratív szolgáltatásban, valamint a tudományos és műszaki tevékenységben dolgozók létszáma bővült, 19, illetve 12 százalékkal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 8,4 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.
A több dolgozónak pedig a borítékja is vastagabb volt: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete ugyanis – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az egy évvel korábbihoz képest jelentősen, 15,8 százalékkal, 369 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés csaknem 2 százalékkal meghaladta az országos növekedés mértékét (14,0 százalék) is.
A havi nettó átlagkeresetek a versenyszférában kereken 17 százalékkal, 377 ezer forintra, a költségvetési szférában pedig 8,4 százalékkal, 337 ezer forintra nőttek.
Ami az ágazati bontást illeti, vármegyénkben a feldolgozóiparban lehetett legtöbbet keresni, a nettó átlagkereset havi 429 ezer 872 forint volt a szférában. A képzeletbeli dobogó második fokán az egészségügyi szolgáltatás állt (387 ezer 974 forint), míg az információs és kommunikációs ágazatban dolgozók mintegy 380 ezer forintos nettó fizetésre számíthattak átlagosan havonta. A legszerényebb keresetük a vendéglátásban dolgozóknak volt, havonta mindössze nettó 211 ezer 717 forint. (Érdemes megjegyezni, hogy ezek a fizikai és szellemi foglalkozásúakat „egy kalap alá vevő” adatok, a fizikaiaknál valamelyest kevesebb, a szellemieknél pedig némileg magasabb a havi kereset).
Országos kitekintés
Ami az országos helyzetképet illeti, átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek pedig a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2‑szeresét, illetve héttizedét). Mindenütt emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, valamint a fővárosban volt a legkisebb (12,2 és 12,6–12,6 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb (19,8). Az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal többen, átlagosan 3 millió 670 ezren álltak alkalmazásban a hazai székhelyű munkáltatóknál. A létszám a legtöbb vármegyében növekedett, a legnagyobb növekedés (5,3, illetve 3,0 százalék) Komárom-Esztergomot és Pestet jellemezte.
