Szúrós kérdésekre is válaszolt az agrárminiszter kisbéri látogatása kapcsán

– Jöjjön egy szúrós kérdés. Úgy tudjuk, szívügye a méhészkedés. Fel tudja venni a versenyt a hazai méz a jóval olcsóbb kínaival?

– Bízom benne, hogy a mézpiac helyreáll és előbb utóbb mindenki felismeri, hogy a természetes méz az igazi méz. Az idei méhészeti év nem lesz rossz, mégis nehéz helyzetben van a méhésztársadalom. Az európai piacot elárasztja az ipari úton előállított és jóval olcsóbb műméz, ez pedig komoly feszültséget okoz a főállású méhészek megélhetésében. A hazai termelők körülbelül 20-25 ezer tonna mézet szeretnénk az uniós piacon értékesíteni és ez a mennyiség versenyez az olcsó ukrán és a kínai mézzel.

– A májusi eső aranyat ér – tartja a mondás. Milyen eszköze van ma egy gazdának a klímaváltozással szemben?

– Hirtelen rúgta ránk az ajtót az éghajlatváltozás. Két évvel ezelőtt átéltünk egy olyan súlyos aszályt, amire emberemlékezet óta nem volt példa. A szárazság olyan mértékű volt, hogy például a dél-alföldi régióban a kukorica térdig érően és zölden megszáradt. A kormány kétféle irányból támad. Ökológiai vízpótlást hajt végre, vagyis új csatornákkal, új tározó kapacitással rendelkezésre állítja a vizet. Sok milliárdos projekt lesz, de azt reméljük, hogy megállítja a vízhozam csökkenését, ami a Tisza és a Duna esetében is igen jelentős volt. Másrészt a kormány pályázati lehetőséget biztosít a gazdáknak, hogy a rendelkezésre álló vizet mezőgazdasági célú öntözésre fel tudják használni. Ne feledjük, az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja.

– Komárom-Esztergom vármegye mindig is élen járt az élelmiszeriparban. Melyek azok a cégek, amelyekre a kormány kiemelt figyelmet fordít?

– Minden cégnek szüksége van kormányzati figyelemre. Kivétel nélkül. Megtripláztuk a vidékfejlesztési forrásainkat, háromszor több pénz jut beruházási támogatásra. Szám szerint 2900 milliárd forint áll rendelkezésre 2027-ig, ebből 600 milliárd uniós forrás a többit a nemzeti társfinanszírozás teszi lehetővé. Ezért minden céget arra biztatok, hogy fejlődjön, fejlesszen.

– Egy korábbi interjúban kiemelte a vármegyei Kocsot, ahol 800 tehenes gazdaságot ketten irányítanak, mert teljesen automatizált, robotizált. Ez az irány?

– Egyre kevesebb a munkavállaló a mezőgazdaságban is. Az emberek nem akarnak nehéz fizikai munkát végezni. Ezért a legbiztonságosabb, ha automatizáció, digitalizáció és robotizáció zajlik. A haszonállatok okosak, megtaníthatóak a technológia használatára. Az pedig nem lesz beteg, fáradt, nyűgös, nem lesznek családi problémái. Mindig pontosan és precízen működik. Például a tehén a tejmennyiség alapján megkapja a maga grammra kiszámolt takarmányadagját. Oly mértékű állatjólét javulás következik be a fejlett technológiának köszönhetően, amiről álmodni nem mertünk még tíz évvel ezelőtt.

– Mezőhegyesen és Szilvásváradon többmilliárdos fejlesztések történtek az elmúlt években az ottani méneseknél. Számíthat-e hasonló mértékű állami támogatásra a több mint 200 éves hagyományokkal rendelkező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok?

– Bábolna a nemzeti kincsünk. Haál Gábor, a ménesbirtok igazgatója és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő komoly, több milliárdos fejlesztési koncepciót tettek le a kormány asztalára. A következő évtized ennek jegyében zajlik majd. Elkészül a fedett lovarda, lesznek nemzetközi lóversenyek, de épületfelújítás és azok korhű visszaállítása is a program része.

– Tavaly ősszel a komáromi Solum Zrt. 3 milliárdos támogatást kapott. Milyen konkrét lépéseket tesznek a versenyképes tejágazat megőrzéséért?

– Ízesített joghurt előállításban gyengén teljesítünk, ezek jórészt importból származnak. A sajt előállításában is csak 50 százalékra vagyunk képesek, tehát van hova bővülni. A tejpor, vagy a bébitápszer gyártása olyan piaci potenciál, amellyel muszáj élnünk, mert kiváló beltartalmi tejünk van. Ezeket a projekteket meg kell valósítanunk az elkövetkezendő három évben, csak korszerű üzemek kellenek hozzá.

– Megkóstolna egy műhúsos szendvicset?

– Megkóstolnám, de egyáltalán nem vágyok rá. Ami nem a termőföldhöz köthető, hanem ipari eredetű termék, annak előbb utóbb kiderül a károsanyag-tartalma és a szervezetre gyakorolt hatása. Hazánk több mint 20 millió ember ellátására képes, ráadásul évezredes hagyománya van az állattenyésztésnek és növénytermesztésnek. A legkorszerűbb eszközeink is megvannak a 21. századi kihívások leküzdésére. Miért fordítanék hátat annak a hagyománynak és kultúrának, ami magyarrá tesz bennünket? Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból hatalmas baj lehet!