Búzatermés tekintetében előkelően teljesít vármegyénk

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrégiben közölte az MTI-vel, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján nőtt tavaly a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége. Csak búza tekintetében például 36 százalékkal többet tudtak betakarítani a gazdák országszerte, mint 2022-ben. Na de milyen számadatokkal büszkélkedhet vármegyénk?

Az alapítványtól megtudtuk, hogy a mezőgazdasági területek közé tartozik a szántó besorolású földterület, a konyhakert, a gyümölcsös, a bel- és külterületen lévő szőlő és a gyep is. Vármegyénkben 2019-ben még 117,2 ezer hektár, tavaly már csak 95,9 ezer hektár tartozott ebbe a kategóriába.

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az alapítvány elemzője a KSH adatai alapján járt utána, hogy művelési áganként milyen változás figyelhető meg a vármegye földterületeiben. 2019-ben például a gyepes területek 11,3 ezer hektárt, négy évvel később már 14,6 ezer hektárt tettek ki. A konyhakertek mérete 1,1 ezer hektárról 0,1 ezer hektárra csökkent, a szőlők esetében is látható némi csökkenés.

Azt is megtudtuk, hogy a vármegye teljes területe 225 ezer hektárt tesz ki, az elérhető tavalyi adatok szerint a megye 42 százalékát hasznosították mezőgazdasági területként, ez az érték 2023-ban Magyarország teljes mezőgazdasági területének az 1,8 százalékát jelentette. 

2023-ban a vármegye szántóterületének 41 százalékát, vagyis 32,9 ezer hektárt hasznosítottak kalászos növények, így gabonafélék termesztésére is. 2022-höz képest 8,1 százalékos bővülésről beszélhetünk, a növények együttes hozama pedig 175,5 ezer tonnával lett több.

Búza teszi ki a kalászos növények jelentős részét

A KSH által eddig közzétett adatok alapján az ipari növények közül napraforgóból 13.097 hektárnyit, repcemagból 2.564 hektárnyit, míg cukorrépából 411 hektárnyit takarítottak be, ez 39.520, 7.148, illetve 24.716 tonnányi mennyiséget jelent. 2022-höz képest több tízezer tonnával emelkedett a betakarított mennyiség.

Az alapítvány szerint országos viszonylatban a legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben takarították be. Térségünkben 20.135 hektárnyi területen termesztettek búzát, a betakarított mennyiség összesen 121.567 tonna volt.

A kalászos növények 69 százalékát a vármegyénkben a búza teszi ki, a 2022-es évhez képest tavaly 2,1 százalékkal nagyobb területről 27 százalékkal több termést takarítottak be a gazdák. A termésátlag így 5,8 tonna/hektárra emelkedett – ami negyedével nőtt a korábbihoz képest – és két tizeddel meghaladja az országos 5,6 tonna/hektáros átlagot.

Az alapítvány szerint jelenleg még nehéz lenne megítélni, hogy milyen eredményeket hozhat az idei év. Az időjárási körülmények mellett számottevő hatással van a mezőgazdaságra a világgazdasági és geopolitikai helyzet is. Az európai gazda-tüntetések mellett az is befolyásoló erővel bír, hogy az egyes államok hogyan kezelik a kialakult helyzetet az agráriumban. 

Véleményük szerint hazai szinten meghatározó lehet az ukrán gabona térnyerése a korábbi magyar piacokon, valamint a világpiaci árak alakulása az egyes termények esetében. A megváltozott feltételek átalakítják a hazai mezőgazdaságot és a kérdés az, hogy a gazdák mennyire tudnak, illetve akarnak rugalmasan alkalmazkodni.