2024.02.23. 12:26
Tata: feltárták az egyedülálló zsidó temető titkait
Hazánk legrégebbi, eredeti helyén álló zsidó sírköve Tatán található. A „Legyen lelke Isten árnyékában”, A tatai zsidó temető története és 18-21. századi sírkövei címmel megjelent egy hétszáznál is több oldalas e-könyv. A kötet egyik szerkesztője és szerzője, dr. Simonik Péter sok különleges információt osztott meg a sírkertről.
Tatán feltárták az egyedülálló zsidó temető titkait. Dr. Simonik Péter helytörténeti kutató, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense évek óta kutatja a ma Tatabányához tartozó községek, Alsó- és Felsőgalla, Bánhida, valamint Tatabánya zsidó lakosainak történetét. Egykor a tatai izraelita hitközséghez tartoztak. Felsőgallai temetőjüket 1929 körül nyitották, de azt megelőzően Tatán temetkeztek, sőt, sokan még később is. Dr. Simonik Péter helytörténészként szeretett volna többet megtudni a Tatán eltemetett családokról, s Kerti Katalin, a Goldberger Alapítvány kurátora pedig a vizek városának zsidó temetőjéről.
Fotó: S.G. / Forrás: 24 Óra
A tatai zsidó temető a legrégebbi, máig is sírkert
- A 280 éves tatai zsidó temető hazánk egyik legrégebbi, máig is működő sírkertje, amelyet a 18. század közepén alapítottak. Itt található a legtöbb, még eredeti helyén álló 18. századi síremlék, valamint az ország legrégebbi, 1740-ben állított sírköve is. A társadalmi elit tagjai a dombra felfutó temető felső részébe temetkeztek, sokszor művészeti alkotásoknak is tekinthető sírkövek alatt nyugszanak. Van külön gyerekparcella, a nagyobb fiúkat és lányokat viszont már a szüleik mellé temették – mondta dr. Simonik Péter a könyv egyik szerkesztője.
A téma hazai szakértőivel dolgoztak együtt
A kötet születését megalapozó kutatásba Kerti Katalinnak és dr. Simonik Péternek sikerült a téma hazai szakértőit is bevonnia. A 18. századi sírköveken héber nyelvű felíratok találhatók, ezért olyan szakemberekre volt szükség, aki jól értik a bibliai héber nyelvet és értelmezni tudják a sírköveken lévő utalásokat. A munkacsoport tagjai közé így került Dr. Bányai Viktória, az ELTE oktatója és a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Dr. Mislovics Erzsébet a szegedi, és Dr. Balogh István a zsidó egyetem oktatói. A szakmai program megvalósítását a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, a MAZSIHISZ, valamint Tata Város Önkormányzata támogatta.
Áprilistól októberig járta a temetőt
− A munkát két évvel ezelőtt, 2022 áprilisában kezdtem és októberig jártam a temetőt és takarítottam, majd fényképeztem a héber nyelvű sírkövek feliratait, hogy a fordítói munka is megkezdődhessen. Először persze azt is ki kellett kísérleteznem, hogy egyszerre hány sírfeliratot tudok előkészíteni a fotózásra, s hogy milyen fényviszonyokkal válnak láthatóvá a vésetek. Át kellett gondolni, hogy miként érhető el, hogy a hétszázötven, kizárólag héber feliratokkal ellátott sírhelyek fotói ne keveredjenek össze – mondta az adatgyűjtés folyamatáról dr. Simonik Péter, a projektet vezető kutató.
– A legrégebbi sírkövek héber feliratokkal sűrűn teleírtak és különféle motívumokkal díszítettek, amelyekből a kutató számos következtetést vonhat le. Sok személyes információ is szerepel a sírköveken. Például, hogy az elhunyt éppen azután halt meg, amikor a reggeli imáját elmondta, egy másik sírban nyugvó személy pedig éppen Lengyelországból jött meglátogatni kántorként szolgáló fiát, amikor meghalt.
Modern sírköveken is fellehető a több száz éves formula
A zsidó temetők működtetői és alapszabályuk kidolgozói a Szent Egyletek voltak, amely Tatán a 18. században alakult. Tagjai azt is meghatározták, hogy milyen nyelven írott szöveg kerülhet a sírkövekre. Bármennyire is elmagyarosodott a közösség, ragaszkodtak ahhoz, hogy héber felírat is szerepeljen rajtuk. A modern sírkövek esetében is ez a felső részen elhelyezett „itt van elrejtve”, az alján pedig a „Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe” formulákra utaló kettő- és ötbetűs rövidítéseket jelenti.
A zsidó lakosokat egykor összefogó közösség ma már nem létezik, de a temető továbbra is működik, s a MAZSIHISZ tartja fenn.
Az elkészült e-könyv egy tanulmánykötetre és adattárra osztható. Megtalálható benne a tatai zsidó temető története, Dr. Goldberger Izidor főrabbi 1922-ben 105 sírkő teljes héber nyelvű felirataiból készített gyűjteménye és ennek fordítása, valamint a kutatás során talált újabb 18. századi síremlékek leiratai. Olvasható írás a helyi gazdasági élet jeles alakjairól is. A kötetet a temetőben nyugvó 1841 elhunytról készített adattár zárja, amelyekben sírhely- és névmutató segít eligazodni.
A herendi porcelán alapítója is itt nyugszik
Olyan Tata és Tóvárosi iparosokról, kereskedőkről olvashatunk az e-könyvben, akik jelentős szerepet töltöttek be a település gazdasági életében.
„Az 1800-as évek végén kezdte meg működését többek között a Pollák Sándor alapította pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyár (1875), Leopold Adolf bőrgyára (1881), Breuer Bernát szikvízgyára (1882), Strausz Jakab szappanfőző üzeme (1886). A legjelentősebb átalakuláson Kempner és Szarvas ecetgyára, Wesselék pokrócgyára, Leopold Sándor és fiai szappanfőző üzeme, valamint Beer szeszgyára ment át…. A 18. század folyamán már megjelent a településen egy olyan család, amelynek tagjai a következő évszázadban országos, sőt nemzetközi hírnévre is szert tettek. Az édesapa, Fischer Farkas (Wolfgang) gyermekei közül azonban csak a Tatán 1799-ben született, (Farkasházy) Fischer Mór neve maradt fenn, aki a herendi porcelángyár alapítójaként lett közismert. » (részletek a "Legyen lelke Isten árnyékában" című könyvből – a szerk.)
„Legyen lelke Isten árnyékában”
Az e-könyv kiindulópont lehet azok számára, akik érdeklődnek a tatai zsidóság története iránt. A kiegészítő adatbázisban az elhunytakra vonatkozó csaknem 150 ezer adat szerepel. A kötet Tata honlapjáról letölthető, s a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár online helytörténeti kiadványai között is fellelhető.
