Az erdőgazdaság számára fontos a hősök emlékének ápolása

A Vérteserdő Zrt. szervezésében immár tizenegyedik alkalommal emlékeztek meg koszorúzással és főhajtással az I. Magyar Királyi Huszárhadosztály hős katonáiról a társaság által emelt csákvári kaszap-kúti emlékműnél. Györök Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgató-helyettese a hősök kapcsán kijelentette: az elhunytak nem születtek hősnek, de amikor a hely és az idő megkívánta, akkor talán félve, illetve fázva, de vállalták a sorsukat. Hozzátette: erdőgazdaságuk számára fontos a hagyományőrzés és az emlékek ápolása, ezért 11 évvel ezelőtt emlékkeresztet állíttattak a II. világháború végén, a Vértesben elesett magyar honvédek emlékére.

A beszámolóban azt írják, hogy a frontvonal folyamatos változása nyomán a környező települések civil lakossága is nehéz időket élt át. Többen áldozatául estek a hegyek-völgyek között tomboló erőszaknak, a lakosság egy részét kitelepítették, de voltak, akiket a megszálló erők egyszerűen kivégeztek.

Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke elárulta: napjainkig kerülnek elő a Vértes hegységben elesett hősök sírhelyei. A Gánton, Kápolnapusztán, Kőhányáson, Majkon, Vérteskozmán, Csákányospusztán, Körtvélyesen, Kapberekpusztán, Csákváron található sírok bizonyítják, a magyar huszárság itt vívta meg utolsó harcait.

Az elhunytakért Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mondott imát, majd a megemlékezés a koszorúzással, a Szózat eléneklésével és a Takarodó című katonadallal zárult. A rendezvényhez kapcsolódva a kaszap-kúti erdei pihenőhelyen, az emlékművel szemben a Vérteserdő Zrt. támogatásával új tablókat helyeztek ki. A helyszínen a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma által a Had és Kultúrtörténeti Egyesület rendelkezésre bocsátott korabeli, a II. világháborúban, a környékbeli településeken dúló harcok fotóiból tekinthető meg egy összeállítás.