2024.02.03. 11:30
Kirgizisztánból ment itthon szinte ismeretlen agarat a tatai ügyvédnő
A hazánktól több ezer kilométerre lévő Kirgizisztánból mentette meg dr. Kozári Karina Igit, a kirgiz agarat. Pontosabban, menti meg, mert a jószág még vár arra, hogy a tatai ügyvédnő sikerre vigye mentőakcióját. Hosszú és rögös út vezet az örökbefogadásig, de már a célegyenesben vannak.
Taigan egy kazah tévéfelvételen
Forrás: Jibek Joly TV/Youtube
Az enkutyam.hu fotókkal számolt be arról, hogy a közép-ázsiai országban, egy 2600 méter magasan fekvő jurtatáborban találkozott először dr. Kozári Karina túravezető, tatai ügyvédnő és Igi. A csont és bőr eb rövid, körülbelül 1,5 méteres láncon, a puszta ég alatt őrködött élelem és víz nélkül.
Azonnal tudta, hogy meg kell menteni
Miként Karina meséli, a kirgiz agár hazánkban olyannyira ritka, hogy nincsenek is tenyésztők. Neki is csak néhány példányról van tudomása, akik közül mindössze két kutya büszkélkedhet valóban kirgiz gyökerekkel.
– Nem hagyhatjuk itt, mert itt fog elpusztulni – mesélte az ügyvédnő, aki már akkor tudta, hogy hazahozza bármi áron. A túravezető igyekezett a családot is támogatni ottléte alatt, akiktől már meg is vásárolta Igit körülbelül 40 ezer forintnak megfelelő összegért. A mentés viszont korántsem ilyen egyszerű.
Több hónapos felkészülés indult
A kutya rendkívül rossz egészségügyi állapota miatt több hónapnyi rehabilitációra volt szüksége – olyan gyenge volt, hogy a kocsiba sem tudott egyedül beszállni –, további teendők vártak és várnak még Karinára. Azon felül, hogy össze kell gyűjtenie a hazautaztatáshoz szükséges mintegy 800 ezer forintot, találnia kell egy olyan cargo céget, amely vállalja az állat haza-, vagy legalább a nyugati országok valamelyikébe való szállítását. Ezt bonyolítja, hogy ehhez a cégnek pontos súly és méretadatokra van szüksége a kutyáról, továbbá egy belátható időintervallumra a repülős szállítást illetően. Mindezek viszont az állatorvosi ellátás, valamint a helyi szabályzat függvényei.
Az anyagiak mellett a szervezés is komoly fejtörést okoz az állatmentőnek. Azon túl, hogy van helyi segítsége egy fiatalember személyében, több ismerőse is ajánlkozott, hogy segít a fuvarozásban. Novemberben pedig elindult egy gyűjtés, amely mostanra már majdnem a finisnél jár.
Közeleg a március...
Igi várhatóan márciusig megérkezik új otthonába, ahol új gazdája nem „kanapékutyának”, hanem munkakutyának szánja. Karinától amúgy sem áll távol a kutyás feladatvégzés, hiszen egy border collie és egy auvergne-i vizsla tulajdonosa. Mindkét kutyus ügyes agility versenyző. Emellett az előbbivel birkát terelni járnak, utóbbi vadászvizsgával rendelkezik, most pedig egy mantrailing, azaz személykereső tanfolyam hallgatója, ahol az eb eddig kiválóan teljesít. Mint gazdája elmondta, olyannyira, hogy már bárkit megtalál, így sikeres lehet személykutatásban, ezzel segítve a környék civil mentőit.
Srí Lankán jól működik a mentőszervezet
Mint írják, Igi az első, akit Karina ilyen messziről, ennyi szervezést és jótékonysági gyűjtést is vállalva ment meg, ráadásul saját kutyának. A jövőbeni célja viszont nem az, hogy ezt a tendenciát követve minél több jószágot hozzon ki Kirgizisztánból. Helyette sokkal fontosabbnak tartja, hogy elinduljon a helyi edukáció, és létrejöjjön egy olyan alapítvány vagy ernyőszervezet, amelyhez fordulni lehet hasonló helyzetekben.
Erre a cikk jó példaként említi Srí Lankát, ahol angol és holland alapítványok is hirdetik magukat, és meg lehet keresni őket bajbajutott állatok ügyében. Kollégánk nemrégiben a szigetországban töltött két hetet és ezen idő alatt több kóbor kutyával találkozott.
Most pedig Igi lett a „fő feladat”, rajta keresztül pedig a helyi jószágok helyzetének jobbá tétele.
– Vannak, akik nem értik, miért éppen állatokat mentek, pláne külföldön. Erre azt szoktam mondani, hogy mi a hangtalanoknak segítünk, akik nem tudnak magukért felszólalni – zárta szavait az ügyvéd.
A hangtalanok ügyvédje lett
Dr. Kozári Karina állatmentői tevékenysége 2019-ig nyúlik vissza. Először a miskolci gyepmesteri telep munkáját segítette, hétvégi sétáltató volt, később már főként kutyák fuvarozásával segített. Később több fajtamentő egyesülettel, például a Retriever Rescue és a Border Collie Fajtamentő Egyesülettel is együttműködött. Idővel nemcsak a keleti régióban, de szélesebb körben is segítette az ebek otthonra találását, még a határon túlra, például Angliába is szállított kutyát többedmagával. De kutyákon kívül mentett már macskákat, denevért, sőt, Tatán egy dolmányos varjút is ő juttatott el az állatorvosi rendelőbe.