2024.02.08. 18:12
A kilencvenéves Erzsi nénit és Józsi bácsit köszöntötték Tatabányán
Két kilencvenedik életévét betöltött Tatabányán élő polgárt is köszöntött a város az elmúlt időszakban. Kapuvári Jánosnét és Horváth József Árpádot otthonában köszöntötte fel a város vezetője.
Erzsi nénit is köszöntötték a 90. születésnapja alkalmából
Forrás: Facebook/Tatabánya
A közelmúltban a 90. születésnapját ünneplő Kapuvári Jánosnét köszöntötte a napokban Szücsné Posztovics Ilona polgármester – adta hírül a város közösségi oldalán.
Erzsi néni hosszú és nehéz utat járt be. Családjával Mezőtúrról érkezett a környékre: édesapja Tatabányán dolgozott, Erzsi néni korai gyermekévei Szárligeten teltek. Édesanyjával és öt testvérével a háború idején visszatértek ugyan Mezőtúrra, de az édesapa munkája miatt a harcok befejeződése után újra visszatértek Tatabányára. Gyermekkorától kezdve sokat dolgozott, komolyabb iskoláztatására nem volt lehetőség.
Az élet különös fordulata, hogy családjában sokan választották a katonai vagy rendőri pályát, a férje maga is rendőr alezredes volt. Erzsi néni nagyon szerette a gyerekeket. Rövid ideig egy bölcsődében is dolgozott. Élete nagy részében ugyanakkor háztartásbeliként otthon látott el fontos feladatokat: nagy szeretettel nevelte fel fiát, majd unokáját is.
Erzsi nénit számos betegség és tragédia érte. Mindig azt vallotta, hogy a problémákat erős akarattal le kell küzdeni, így lehet talpon maradni. Sokat van egyedül, de unokája rendszeresen látogatja és mindenben segíti. Dédunokája is sok örömet hoz mindennapjaiba.
Néhány nappal korábban Horváth József Árpádot köszöntötte a város vezetője 90. születésnapja alkalmából. Józsi bácsi a Zala vármegyei Bakon született. A barátság hozta városunkba és egy szépséges tatabányai lány tartotta itt – olvasható a város közösségi oldalán.
1956 novemberében, a katonaévek után munka nélkül maradt. Barátja hívására érkezett Tatabányára, a bányánál talált munkát. Itt alapított családot. Közben elvégezte a bányaipari technikumot, és vájárként, frontmesterként, bányamentőként végezte a nehéz földalatti munkát. A természet erős fizikummal ajándékozta meg: bevallása szerint soha nem tudta, mi a fáradtság. Feladatát mindig kiválóan végezte, ezért az évek során számos magas rangú kitüntetésben részesült.
1988-ban vonult nyugdíjba, de a szorgalmas munkát visszavonulása után is folytatta - immár a baji hétvégi telkükön. Felesége, fia, menye, unokái és dédunokája mellett éli mindennapjait.