Hogy került egy barnamedve Bánhidára? Utánajártunk!

– Apám székely volt, Erdővidékről származik. Ott három család, a Benkő, a Benedek, azaz a nagy mesemondó, Benedek Elek ősei, valamint a Boda család irányította a helyiek életét. Dédnagyanyám Boda lány volt. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem a törökök sikeres kiűzésében végzett bátor tetteiért nemesi címet adományozott mindhárom családnak. Felmenőim háza, a Boda kúria máig egy helyi székely látványosság. A családom egy vashámot is működtetett, itt öntött 1848-ban ágyúgolyókat Gábor Áron. Trianon után a család élete rosszra fordult, elhagyták szülőföldjüket. Volt aki Amerikába, mások Magyarországra disszidáltak. Édesapám az 1930-as évek végén szökött át és telepedett le Tatabányán. Bányalakatosként dolgozott a XII/A aknán – idézi fel a család múltját Kelemen Imre.

Mindig szeretett volna egy székelykaput állíttatni, s ezzel is tisztelegni ősei előtt. Annál is inkább, mert édesapja sok történetet mesélt medvetámadásokról, a felmenőkről, a székelyek életéről. 

Amikor a bánhidaiak elkészíttették a Krisztus-keresztet a kereskedés telephelyének sarkán, akkor érett meg benne az elhatározás, faragtat egy székely kaput. Kanalas Sándort, a szovátai származású fafaragóművészt kérte fel, hogy valósítsa meg álmát. A művész készítette a bánhidai házaspár faszobrát is, amely a benzinkút közelében áll. 

– Sándorral közösen terveztük meg a kaput és a hozzá tartozó elemeket. A kapu teljesen egyedi jelleggel valósult meg. Szerepel rajta a Székelyhimnusz szövege, valamint kottája. A kapun belül lévő alakok a nagyszüleimet ábrázolják: nagyapám éppen egy fejszével próbálja elkergetni a medvét, a háttérben nagyanyám imádkozik, hogy ne legyen baj.  

Imre az alapmunkálatokat végezte, a művész pedig a faragásokat, melyeket komoly előkészületek előztek meg. Egy régi nagyszülőkről készült fotó faragta ki a legnagyobb hitelességgel Sándor a szobrokat. 

– Az alakok méretarányosak, a medve 2,4 méter magas. Persze a valóságban él ennél nagyobb is, a faragáshoz azonban ekkora rönköt sikerült szereznünk. Ezeken kívül van egy kis pad is, felette egy kerecsensólyom, amely a magyarok eredetmondáiban szereplő Turul madarat ábrázolja. A padon ül egy faragott kiscica mely család kedvenc állata. 

Kelemen Imre meséli: nagyon sokan állnak meg a parkolóban és csodálják meg a faragványokat. A gyerekek fényképezkednek a padon a cica mellett, vagy éppen a hatalmas medve árnyékában. A kapu mögötti részt áfonyával ültették be, a későbbiekben a területen egy kültéri kiállítóhelyet alakítanak ki. 

– Mikor elkészültek a faragások, óriási lelki nyugalmat éreztem. Minden nap, mikor elhaladok a kapu és a szobrok előtt, boldogság és öröm tölti meg a szívem. A felmenőire emlékezem, akikre büszkén gondolok vissza.