Példaképek

A kétszeres veseátültetett és a szintén kétszeres csontvelőtranszplantált sportolók példát mutatnak, és nemcsak versenyzőként, hanem emberként is. Nem adták fel. Nem adták meg magukat a sorsnak, a betegségnek. Sőt. Sok, papíron egészséges embernél többet tesznek, mozognak. 
De nem csak ők érdemelnek elismerést. Minden díjazott, minden jelölt. És azok is, akik nem kerültek fel a listákra most. És lehet, soha nem is fognak. De ez nem is baj feltétlen. Mert mindenki, aki tesz, példát is mutat. Lehet, hogy csak egy ismerősének, egy szomszédnak, egy kisebb közösségnek, de akkor is. Talán ez a legszebb a sportban. Érdek nélkül tanúskodik erőről, hitről, kitartásról. És bár győztest mindig hirdetnek, de a részvétel, bármily közhelyes is, az igazán fontos. 

Visszatérve a tatai győztesekre: ők igazán részt vettek. És nem csak a sportban, de az életben is. Annak minden területén. Talán így érdemes élni igazán. És így is kellene. Nem feladni, hanem megtalálni az utunkat. És abból kihozni a legjobbat. Mozdulni, nem feltétlen fizikai, de akár mentális értelemben is. Így mindannyian bajnokok lehetünk, mindenféle verseny nélkül is. Ha pedig tényleg éljük az életünket, az az igazi győzelem.