Elragadó könyv készült Schmöltz Margit közreműködésével Budapest születésének 150. évfordulójára

ABuda & Pest – egy város zivataros századaiból című kötet megszületése a Történelmiregény-írók Társaságának lelkesedéséhez köthető. Kapa Mátyás, a társaság elnöke vetette fel az ötletet, hogy az évente megjelenő, szinte szokásosnak mondható, közös novelláskötet helyett 2023-ban egy közös regényt írjanak.

Ennek a társaságnak a tagjai nem csupán kollégák, de barátok is egyben, igazi összetartó közösségként működnek együtt. Így érthető az is, hogy a szakmai féltékenység helyett az egészséges rivalizálás jellemezte a közös munkájukat.

Schmöltz Margint elmondta, hogy már a legelején közösen határozták meg a legfontosabbakat: a főváros születésének 150. évfordulójára olyan regényt szerettek volna megalkotni, amely mind megjelenésében, mind tartalmában, színvonalában méltó az ünnephez. Végül tizenhat író vállalta, hogy egy-egy résszel hozzájárul a történethez, melyben két család, a Farkasok és Révészek évszázadokon átívelő történetét ismerheti meg az olvasó.

A történetszálak könnyebb vezetése érdekében még egy plusz rejtély, egy titokzatos kulcs is végigvonul a több mint 800 évet bemutató történetben, ami egy újabb élményt nyújthat azoknak, akik kezükbe forgatják a művet. Az esztergomi régióból egyébként három író is csatlakozott a közös küldetéshez: Schmöltz Margit mellett a szintén esztergomi Soós Tibor és a dorogi Cselenyák Imre is szerepet vállalt a kötetben.

Felmerül a kérdés, hogy mi alapján vállalták a szerzők e nemes feladatot? Schmöltz Margit elárulta, hogy a felkérés inkább ötletfelvetés volt elnökük részéről, aki kezdettől hitt a kötet megvalósíthatóságában. Ugyan a Történelmiregény-írók Társaságának bármely tagja jelentkezhetett a feladatra, de természetesen nem volt mindenkinek kedve, illetve ideje csatlakozni a kezdeményezéshez.

– Többen voltak, még a későbbi alkotók között is, akik szkeptikusan álltak a feladathoz. Valójában mindannyiunkban bujkált a kétség, egyáltalán lehetséges-e tizenhat szerzővel egységes, kalandos regényt létrehozni – idézte fel.

A regényben Cselenyák Imre az ötven esztendőn át uralkodó magyar király, Luxemburgi Zsigmond korát választotta, Soós Tibor az 1919 és 1932 közötti időszakot jelenítette meg, Schmöltz Margit pedig a török korról írt. Már a kor kiválasztása is izgalmas volt mindannyiuk számára, de utána következett csak az igazi türelemjáték.

– Mindenki elkészítette a saját fejezetének szinopszisát, vagyis rövid összefoglalóját, majd ezeket összehangoltuk. Ezt a hihetetlenül nagy feladatot Kapa Mátyás elnökünk és Soós Tibor vállalta, aki nem csupán szerzőként, de szerkesztőként is közreműködött. Folyamatosan egyeztettünk egymással, főképpen az egymás után álló fejezetek szerzői tartották szorosan a kapcsolatot, hiszen a történetszálakat tovább kellett szőni. Karaktereket dolgoztunk ki közösen, sorsokat formáltunk és közben szem előtt tartottuk, hogy az igazi főszereplő maga a főváros. Ennek jegyében megjelenítettük ikonikus és kevésbé ismert helyszíneit is – árulta el.

Schmöltz Margit nagy megtiszteltetésként élte meg, hogy társszerzője lehet a díjnyertes kötetnek, hiszen ismert, népszerű kollégák mellett szerepelhet a neve. Másrészt kihívásként tekintett a feladatra, hiszen a nagy közös munka színvonalát mindenképpen csak emelni szerette volna.

– A török kor bemutatására azért vállalkoztam, mert szerettem volna megmutatni, mennyire más hangulatot tud adni egy városnak, ha másképpen gondolkodó emberek lakják. A vallás, a szokások, a kultúra mind-mind városformáló elemek is egyben – jelentette ki.

Külön feladat volt számára, hogy a könyv marketingcsapatában is szerepet kapott. Kapa Mátyás, Fábián Janka és Hacsek Zsófia mellett szinte naponta azon dolgozott, hogy a könyv híre eljusson az olvasókhoz. Utóbbi inspiráló, tanulságos, de ugyanakkor kimerítő munka volt. Kijelenthető, hogy a közönségszavazás eredménye bizonyára sokakat meglepett, ugyanakkor a két kategóriagyőzelem nem a szerencsének köszönhető.

– Mindannyian magunkénak éreztük a sikert. Titkon reméltük, hogy nem csak mi lelkesedünk a kötetért, hanem az olvasók is megszeretik. Az, hogy szinte berobbant a könyves köztudatba és két hét után újra kellett nyomtatni, mindannyiunknak nagy öröm, büszkeség. Valójában nem az egyes szerzők nagyszerűségét dicséri az elismerés, sokkal inkább az összefogás, az egyetértésben végzett munka gyümölcse – mondta Schmöltz Margit.

Az esztergomi író a mű kapcsán megjegyezte: Esztergom a saját történelmi regényeiben eddig is fontos szerepet kapott. Nagyon örülne neki, ha a saját városáról is születne hasonló kötet, de ehhez persze közös akarat és elszántság kell a Történelmiregény-írók Társasága részéről.

– Azt hiszem, ha valaki egyedül fogna hasonló könyv megírásába, nem végezne kilenc hónap alatt, ahogyan mi most – tette hozzá.