Festmények, grafikák, fotók, tűzzománcok, szobrok a tárlaton

 A szervezők szerénységére jellemzően ezúttal sem volt konkrét megnyitó esemény, ugyanakkor a XI. Művészet Esztergomért című kiállításhoz mégiscsak dukált egy sajtóanyag. Ebben többek között ezt írják: „A Művészet Esztergomért adventi kiállításunk hagyományteremtő céllal jött létre, immár 11. alkalommal nyitja meg kapuit. Több esztergomi és Esztergomhoz, valamint az Eurohíd Alapítványhoz kötődő művész alkotását láthatják most a Vármúzeumban. Festmények, grafikák, fotók, tűzzománcok és szobor is került a tárlatra.” 

A tárlatról tudni kell, hogy annak anyaga – amolyan l’art pour l’art módon – a művészeket, a művészeti közösséget támogató művészeti ankét is, így a kiállító alkotók 20 százalékos felajánlást tettek eladásra szánt munkáik árából az Eurohíd Alapítvány javára. Az alapítvány a befolyt összeget a jövő évi kiállítások létrehozására fogja fordítani, tehát az adományozott összeg visszakerül a kiállító művészekhez. Az idézett sajtóanyagban nemcsak a 2023-as, de a 2024-es tárlatról is szó esik. 

Az alapítvány kommünikéjének szerzői így fogalmaznak: „Minden év decemberében szoktuk meghirdetni a következő évi összművészeti pályázatunk kiírását, melynek témája egy aktualitás és természetesen Esztergom. Az idei évben lett 1050 éves városunk. Pontosan nem tudjuk, hogy Esztergomot mikor alapították. Azt viszont tudjuk, hogy 973-ban Géza fejedelem követeket küldött I. Nagy Ottó császárhoz, hogy békét ajánljanak és hittérítőket kérjenek. A követek Esztergomból indultak, így ehhez az évszámhoz kapcsoljuk Esztergom „születésének évfordulóját”. Ehhez a városhoz kötjük a magyar kereszténység megszületését és ide kötjük első királyunk, Szent István megszületését is. Mindenki ismeri városunk legnagyobb szimbólumát, a Bazilikát, a királyi várat, vagy éppen a Mária Valéria hidat. Eddigi pályázataink ezeket a témákat már feldolgozták, ezért kissé elvonatkoztatunk a konkrét tárgyi témáktól. Kérjük a művészeket, fogalmazzák meg képekben, versben, zenében, vagy bármilyen más művészeti ágban azt, hogy mi a személyes, Esztergomhoz fűződő legfontosabb történetük. Személyes történeteket várunk, amely lehet színes, vagy színtelen, zajos, vagy csendes, kedves, vagy szomorú, a lényeg a művészek lelkében rejlik. Vajon mit adott számukra Esztergom? Mit éltek meg itt? A pályamunkákból egy olyan Esztergom képe fog bemutatkozni, amelyet élményeink, személyes értékeink határoznak meg.”