Életeket mentenek, ráadásul cuki is: Tatabányán járt a legendás Mancs gazdája és új kutyája +fotók

Először a tatabányai Árpád gimnáziumba látogattak el, majd átmentek Tatára, ahol a Bláthy Ottó Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, és a Kőkúti Általános Iskolában jártak. A Bláthyba a Kemma.hu is elkísérte Lehoczki Lászlót, aki természetesen hozta magával Hope névre hallgató hosszú szőrű német juhászkutyáját. 

A gyönyörű, hatalmas állatot már a folyóson megrohamozták a diákok, mindenki szeretett volna egy közös képet, vagy csak megsimogatni puha bundáját. Hope, vagyis Remény a járólapon elterülve, látszólag félálomba tűrte a kényeztetést. De minden kis zajra megrezdülő füle, és a folyton cikázó tekintete jelezte, hogy nagyon is éber, ha kell egy pillanat alatt talpon van munkára készen. 

Az előadás kezdésére várva gazdája el is árulta, hogy ez azért van, mert tudja, hogy bármikor indulhat a munka és akkor bizony van, hogy hosszú órákon keresztül nincsen megállás. Így minden egyes pillanatot kihasznál a pihenésre. De ilyenkor is éber.

– Amikor csónakkal megyünk személyt keresni nyugodtan, csukott szemmel fekszik a csónak alján. Majd egy pillanat alatt felül és jelez, hogy megvan a keresett személy – árulta el a kutyás mentő. Közben becsöngettek, így mindenki bement a terembe, ami zsúfolásig megtelt diákokkal. A terem elején Lehoczki László és Hope foglalta el a helyét. Míg a speciális mentős bemutatkozott, Hope hangosan nyüszítve feküdt gazdája lábánál.

Hamar jött a magyarázat is: ezt azért csinálja, mert az ülő, fekvő, vagyis nem életszerű helyzetekben lévő emberekre azt hiszi, hogy betegek, bajban vannak és ezért jelez. 

Így az előadás elején Hope-pal végig járták a termet, hogy minden ülő diák és tanár megsimogathassa a kutyát, megnyugtatva, hogy nincsen semmi baja. Csak ezután kezdődhetett az előadás. Azonban ekkor fotósunk hozta lázba Hope-ot, aki a kutya szemmagasságából, guggolva szeretett volna képet készíteni róla. Természetesen a kutya kiképzésének megfelelően újra azonnal bejelzett. Így gyorsan kapott még egy simogatást.

A gyors ellenőrzés után el is kezdődhetett az előadás, ezzel a bájos jelenettel kellően megalapozva a jókedvet és felcsigázva a gyerekek érdeklődését. 
A kutyás mentő elmondta, hogy fontos megtanítani a kedvencünknek már az elején, hogy ki a főnök, ki van kiért. Hiszen például vannak olyan helyzetek, hogy a kutyát el kell tudni hívni, ha szalad egy macska után. Ha nem ragaszkodik a gazdához, nincs neki megtanítva, hogy folyamatosan figyelje a jeleket, akkor el fog szaladni és nem jön vissza. Ráadásul ha hátra néz és látja, hogy a gazdája is fut utána akkor elkönyveli, hogy minden rendben, jó irányba megy. Így ha visszamegy később a gazdájához még le is szidják, amiből ő csak azt érti, hogy visszament és megbüntették, ezért legközelebb még kevésbé akar visszamenni. 

– Úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog, hogy kis kortól kezdve kialakítsuk a kutyában a gazda iránti ragaszkodást. Hogy ne távolodjon el egy bizonyos távolságnál messzebb és folyamatosan keresse a gazdája tekintetét, figyeljen a jelekre, kézmozdulatokra, füttyszóra – magyarázta a szakember, aki szerint szeretettel kell tanítani, jutalmazni.

– A kutyák nem értik a szavakat, a hangsúlyra reagálnak. Ha dicsérem, akkor tegezem – jó kutya vagy, ügyes voltál –, ha pedig rosszat csinált magázom – maga mit művelt, hova ment, miért nem jött ide? – árulta el a szakember, aki szerint a legnagyobb jutalom a kutyának, ha leguggolunk mellé.

– A kutya alacsonyabb, így a fejünk szinte sosincs egy magasságban. Ezért ha nagyon meg akarom dicsérni leguggolok hozzá és a fejemet az ő fejéhez dugom. Ezután mindent meg fog tenni, hogy újra leguggoljak hozzá – tette hozzá a speciális mentő, aki szerint ha az ennivaló, vagy a labda a jutalom, akkor ha nem éhes, vagy nem akar játszani nem tudjuk rendesen motiválni. A gazda szeretetét azonban mindig várja.

Lehoczki László természetesen első híres keresőkutyájáról, Mancsról is beszélt, aki megalapozta Magyarországon a mentőkutya képzést. Elárulta, hogy együtt, közösen tanulták meg, hogy mire is képesek együtt a speciális mentő és a kiképzett kutya.

– Egy alkalommal egy elhunyt személyt jelzett, ekkor tudtuk meg, hogy meg tudja különböztetni, hogy élő, vagy halottat talált, ami egy rommentésnél nagyon fontos. Manccsal tizenkilenc országban jártunk bevetésen, nemrég Törökországban is kapott egy szobrot. Igazán híressé ugyanis az 1999-es izmiti földrengés tette, amikor egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével a romok alól, miután már 82 órája ott tartózkodott – mondta büszkén Mancs gazdája, aki most a hat éves ónémet juhászkutyával, Hope-pal siet a bajba jutottak segítségére. 

– Februárban jártunk Törökországban. Volt olyan tízemeletes ház, ami három emeletnyire omlott össze, fél méterek voltak a szintek között. Az épületben mintegy 120 ember lakott, de csak heten tudtak kimászni a romok alól. Tele volt halottakkal, de itt is sikerült élve gyerekeket az édesanyjával megtalálnunk – emlékezet vissza a szörnyű tragédiára a Spider Mentőcsoport vezetője. Hozzátette: egy ilyen kiképzett kutya értéke felbecsülhetetlen, számban ki sem fejezhető. Minden egyes megmentett élettel tovább nő.