2023.10.01. 10:36
50 év után elköszön a kétágú létrától a nyergesi iparos
Az ötven esztendeje ugyanazon családi vállalkozás szakembereként dolgozó Wierl Sándor már a nyugdíjas éveire készül.
Ötven esztendős, mozgalmas iparos múlt van már Wierl Sándor mögött
Forrás: 24 Óra
Fotó: F. K.
A Vadkörte lakóparkban sorra épülnek, válnak lakhatóvá nagyon szép, új családi házak. Ismerőst keresve állunk meg az egyik épület előtt. Nem lehet nem észrevenni a kérdések hosszú sorát felvető ötvenes számot egy jármű szélvédőjén. A titok megfejtését a volán mögül kiszálló, hatvanötödik születésnapja felé közeledő Wierl Sándor szobafestő, mázoló, tapétázó iparostól kapjuk meg.
Gyorsan elmondja, 50 esztendeje dolgozik ugyanazon nyergesújfalui csapatban. Jó tanuló lábatlani gyerek volt az általános iskolában. Egyszer betegség miatt otthon volt egy pár napig délelőtt is, megtetszett neki az éppen akkor náluk dolgozó szobafestők munkája. Kőműves édesapa gyermekeként kezdte el tanulni a színesebb szakmát az esztergomi képzőben. Nem lett tanműhelyes. Nyergesi nagybácsikája javaslatára egy vasárnap délutáni bemutatkozásra kopogtatott be Reményi Károlyhoz. A környékben elismert festő felvette csapatába. Máig remek mestereként szól a már elhunyt szakemberről, sokat tanult tőle. Az esztergomi szakmunkásképző iskola őszi elkezdése előtt nyári gyakorlaton vett részt 1973-ban a főnökénél.
Többnyire kész tervvel várják a szakembereket
Érdekes gondolata volt Wierl Sándor szobafestő, mázoló, tapétázó iparosnak, hogy ifjabb korában, szakmabeli kortársai döntő többségével együtt, sokkal közelebbi kapcsolatban volt munkájának fontos alapanyagaival. És az otthonok lakóival. A jelen szakemberei szinte már el sem tudják képzelni, hogy például egy jó kőműves által rendesen levakolt, lesimított konyhafal három átmeszelés utáni fehér színének mennyire tudtak örülni a házigazdák. Külön műfaj volt felületeket díszítő, elvarázsoló hengerek mintáinak, színeinek kiválasztása. Gyakran hosszas családi egyeztetés után született meg a döntés. Nem volt ritkaság, hogy csak a munka elkezdése előtti pillanatokban mondta ki a végső döntést a családfő. Napjainkban már többnyire kész elképzelésekkel várják a szakembereket a házigazdák. Nem kérdeznek semmit, nem kíváncsiak más ötletekre, a családi konferenciákon az erősebb fél határozata alapján hetekkel, napokkal korábban megszületett a döntés.
A szakmunkás iskolában mindhárom ott töltött éve alatt ötös tanuló volt, az intézmény színeinek egy sikeres képviselet során egy Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű országos versenyen a megyei második helyen végzett. A bizonyítvány megszerzése után maradt mestere csapatában. Wierl Sándor fejből kezdi sorolni azon huszonkét tanulót, akiket a gyakorlati ismeretek átadásával segíteni tudott a szakmunkás végzettség megszerzésében. Féltucatnyi név után elővesz egy listát a jármű kesztyűtartójából. Néhány remek szakmabeli sajnos már a felhők fölött lépdel a kettős létráján. Sándor jó emlékű, tisztelt mestere tizenhét évvel ezelőtt vonult nyugdíjba, azóta a fia, a szintén Károly vezeti a céget.
Póninak becézi
Wierl Sándor elmondta azt is, hogy napjainkban a szobafestők többségének már szinte természetes módon, egyáltalán nem új feladatként, többnyire meg kell oldaniuk például a glettelést és a falak csiszolását is. Ez már egy más világ. Sok új technikai eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Például a teleszkópos nyél és a nem fröcsögő teddy bear henger is. A kétágú létra örök munkatársa maradt, szimbólummá lett. A szakember tanuló éveinek első heteit felidézve elmondta, hogy alapfeladat volt begyakorolni a létrán előre, hátra, jobbra, balra biztonságosan gyalogolni, egy-egy eldőléskor a lehetőség szerint jól esni. Napjainkban a régi 5-ös, 270 centi magas helyett, a barátja egy kisebb, 4-es méretű, amelyet Póninak becéz. Hobbija a kertészkedés, a szőlője művelése, nagyon szívesen jár ki a pincéjébe. Tervei szerint egy idei dátum egészen biztos fontos az életében. Miután erre megadja neki a jogszabály a lehetőséget, hatvanötödik születésnapján, december 20-án nyugdíjba vonul. Mint mondta találkozásunk végén: Ennyi volt.
