2023.08.02. 14:14
Sosem állt olyan jól a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben, mint most
„A múltat értenünk kell ahhoz, hogy tudjuk, mit és miért csinálunk a jelenben, hogy a jövőnk rendben legyen” – jelentette ki Dr. György László a Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztosa az Esztergomban megrendezett MCC Feszten.
A háromnapos rendezvényen Válságok örvényében: a magyar gazdaság kilátásai címmel egy olyan érdekfeszítő előadásnak lehettünk részesei, melyben az előadók értékelték a gazdaságunkat érintő kihívásokat és kitértek arra is, hogy vajon szükség van-e itthon a közös európai fizetőeszközre. A beszélgetést Kovács Zoltán erdélyi születésű közgazdász, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nevű intézmény Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője irányította, aki Bod Péter Ákos közgazdásznak, az MTA doktorának, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorának, oktatójának, illetve Dr. György Lászlónak tett fel kérdéseket.
Bod Péter Ákos – aki 1991-1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt – többek között arról beszélt, hogy legalább naponta négyszer megnézi, hogyan alakul az euró/forint árfolyam. Ezt követően azt is megjegyezte, hogy az előrejelzések szerint világszinten 3 százalékos GDP-növekedésre számíthatunk, míg hazai viszonylatban 0,6 százalékos gazdasági növekedés realizálható. Megjegyezte, hogy Magyarország pénzügyi szempontból ki van téve a változásoknak, a forint sérülékeny és hogy „tudjuk, milyen a magyar állam megítélése a befektetők körében”. Véleménye szerint fontos, hogy a gazdaságunk modern legyen, minél nagyobb legyen a hozzáadott érték és az ágazatok ne fogyasszanak túl sok energiát.
A professzor az előadáson felidézte, hogy egy 1981-es tanulmánycikkében arról írt, hogy rossz úton jár a magyar gazdaság, majd hozzátette: már akkor is látható volt, hogy bizonyos pályák veszélyesek.
– Most úgy látom, hogy a világ fordul, de mi nem biztos, hogy jó irányba fordulunk. Most sokat aggódok a víz és a gáz miatt – fogalmazott.
Dr. György László ellenben azt idézte fel, hogy gazdasági szempontból Magyarországi nemzetközi megítélése a kilencvenes években javult leginkább, amikor az ipar és a magyar központi bankrendszer megszűnt, külföldiek kezébe kerültek a magyar cégek. A GDP, azaz a Bruttó hazai termék tíz százalékából konszolidálták a bankrendszert – amelyre rászakadt az iparvállalatok adóssága – és melyet végül egy százalékért adtak el külföldieknek.
– Technikailag recesszióban vagyunk, de sosem álltunk olyan jól az elmúlt negyven évben, mint most. Ebben óriási munka és kockázatvállalás van. Utóbbi része az is, hogy bennünket a gazdaságpolitikánkért kiszámíthatatlannak bélyegeztek 2011-ben és utána – magyarázta a kormánybiztos.
A politikus részletezte azt is, hogy 2021-ben a magyar gazdaságpolitika ismerte fel először a „kapzsi inflációt”, vagyis a profit húzta inflációt. Erre adtak válaszokat 2022-ben azzal, hogy a családok megsegítése céljából döntöttek az SZJA-visszatérítésről, de a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj és a minimálbér emelés mind ezt a célt szolgálta.
– Ott tartunk, hogy megint bennünket okolnak azzal, hogy nem vagyunk elég megbízható harcosai a globális gazdaságnak – magyarázta, majd megjegyezte: később aztán elkezdték mások is másolni a rezsicsökkentésünket. Tavaly ráadásul még két százalékkal többet költött a kormány rezsivédelemre, mint az azt megelőző időszakban.
Euró
Az előadáson élénk vita folyt arról, hogy vajon szükség van-e itthon euróra vagy sem. Bod Péter Ákos kijelentette: egy Magyarország méretű államnak luxus saját valutát működtetni, majd sorolta, hogy Észtországban, Szlovákiában és Szlovéniában is csak a megfelelő pillanatra vártak, vagyis arra, hogy megszabadulhassanak a saját pénztől. Említette továbbá, hogy a magyar gazdaság GDP-je az európai uniós gazdaság egy százalékát teszi ki, ellenben a romániai 1,6, míg az osztrák 2,9 százaléka az uniósnak. Tehát relatíve kicsi hazánk és a környező országok gazdasága is, melyeken a „tőke keresztül-kasul jár”. A professzor úgy látja, a kormánynak nem célja az euró bevezetése, ráadásul messze is vagyunk a kritériumok teljesítésétől. Megjegyezte: „kicsit olyan, mint egy szakdolgozat. Ha valaki nem kezdi el írni, akkor nem fogja tudni megvédeni”. Dr. György László szerint a közös valuta nem csodaszer és nem a patás ördög, de Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Románia is jól járt azzal, hogy egyelőre nem mondott le a saját valutáról.
