2023.08.16. 13:56
Ingatlandrágulásban Tatabánya a rekorder: ami 8 éve 2,5 millióba került, az most 32
Hatalmas drágulás jellemezte az elmúlt tíz évben a vármegyeszékhelyek lakáspiacát. Nem meglepetés, hogy 2013 és 2022 között Tatabánya kínálta a legnagyobb, mintegy 350 százalékos értéknövekedést annak, aki akkor a vármegyeszékhelyen fektette lakásba a pénzét. Már ha volt neki.
Albérletet keresnek az egyetemisták
Forrás: Kisalföld
A legutóbbi lakáspiaci fellendülés kezdetén 2013-ban, az országos ármélypontot jelentő 144 ezer forintba került a vármegyeszékhelyi lakások egy átlagos négyzetmétere, tíz évvel később ugyanazért már 484 ezer forintot kértek. Ez a 235 százalékos növekmény meghaladja az országos átlagot, de számottevően elmarad a főváros 274 százalékos drágulásától.
Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint az átlag azonban itt is elfed fontos részleteket. Ha a vármegyeszékhelyeket és a főváros kerületeit is külön tekintjük, akkor kimondhatjuk, hogy az időszak abszolút drágulási bajnoka Tatabánya a maga 349 százalékos, azaz négy és félszeres növekményével. Ez a vevőknek rossz, az elmúlt évek befektetőinek nagyon jó hír.
Győrben 620 ezer forint az átlagár
A második legnagyobb, 323 százalékos drágulást elérő Veszprém előretörése már nem csupán a középmezőnyt mozgatta meg, hanem a 646 ezres átlagos négyzetméterárával az árrangsor 5. helyéről rögtön az élre ugrott. Ebben a remek szereplésben Valkó Dávid szerint nyilván benne van a közeli Balaton vonzereje, s a nagyszámú új építés árfelhajtó hatása is. Alkalmilag pedig közrejátszhatott ezeken felül a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével kiváltott nagyobb érdeklődés is. Az árrangsor második helyére Debrecen lépett (egyet) előre a 630 ezres négyzetméterárával. Ami még a vármegyebelieknek érdekes lehet, az a régióból Győr. A 2013-ban még vezető város – noha változatlanul átlag felett drágult –, 620 ezres átlagos négyzetméterárával visszacsúszott a 3. helyre.
Döbbenetes, de Budapest legsikeresebbje, a XV. kerület is „csak” 338 százalékot tudott elérni. Tatabánya a kiemelkedő növekedésével is – bár 7 helyet tudott előrelépni vele a rangsorban – még mindig csupán közepes árfekvésűnek nevezhető, a maga 452 ezres négyzetméterárával. Feltűnő drágulásának éppen az alacsony kezdeti árai adták az alapját, ám emellett más tényezők együttállása is kellett a sikeréhez. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezek közül elsősorban azt emeli ki, hogy számos nagyobb ipari üzem települt a városba, amely az autópályán igen közel van Budapesthez is. Ráadásul szerencsésnek bizonyult, hogy a lakásállomány jelentős része lakótelepi, s annak erőteljesebb drágulása látványosan felhúzhatta a helyi átlagos árszínvonalat.
Mindezt megerősítette Herczeg István sportújságíró, aki tatabányai ingatlanokkal is foglalkozik. Mint mondta: leginkább a négyemeletes tégla építésű házakban található lakások pörögtek nagyon. Ezekben nincs lift, így főként az első emeletiek drágultak nagyot. Az áremelkedést egy példával is illusztrálta. Mint mondta: Kertvárosban egy 84 négyzetméteres, kéterkélyes, kissé lelakott második emeleti lakás nyolc éve még 2,5 millió forintért cserélt gazdát, míg nemrég egy hasonló, igaz igényesen felújított első emeleti lakást 32 millió forintért adtak el. Ugyanakkor az is igaz, hogy az utóbbi időszakban megállt a piac. A kínálat csak nő, a kereslet visszafogott. Ezt jelzi, hogy több mint hatszáz ingatlan vár eladásra jelen pillanatban a vármegyeszékhelyen.
