Megvannak a ponthatárok: így lehetett bejutni a megyei egyetemi karokra

– mondta Hankó Balázs, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.

A felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta, hogy a 126 449 felvételizőből 94 785-öt vettek fel, és tíz felvett jelentkezőből 8 diák állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, azaz körülbelül 14 ezerrel több diáknak biztosítanak a teljes képzésre vetítve átlagosan hatmillió forint állami ösztöndíjat. Hozzátette: 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, idén már minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel.

A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék.

Hankó Balázs elmondta: tartották az ígéretünket, hogy 10 jelentkezőből, 7,5-et felvesznek. Hangsúlyozta, hogy 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre (MTMI) felvettek száma, azaz minden negyedik felvett a MTMI-területre került be. Műszaki területen 44 százalékos a növekedés, az agrárium területén 28 százalékos, a pedagógusképzésben pedig 67 százalékos, vagyis minden második felvett jelentkező a kiemelten preferált szakokra került be.

A pedagógusképzésről elmondta: 10 514 jelentkezőt vettek fel, ami az elmúlt hat év legjobbja „azaz van pedagógus-utánpótlás”. Mint mondta, a tanárképzés esetében 29 százalékos a növekedés, mintegy 1500-an osztatlan tanárképzésre nyertek felvételt, emellett 57 százalékkal, közel kétezerrel nőtt az úgynevezett rövidciklusú tanárképzésre felvettek száma, akik más képzési területről jelentkeztek át tanárszakra. A tanítóképzésre felvettek száma 94 százalékkal nőtt, és jelentős az emelkedés az óvodapedagógusi képzésben résztvevőknél is.

Hankó Balázs szólt arról is, hogy a kormányzat célja az, hogy munka mellett is lehessen diplomát szerezni, a diploma ugyanis másfélszeres bérszorzót jelent. Hozzátette: idén több mint 20 ezer, 30 évnél idősebb diákot vettek fel, azaz 84 százalékkal növelték a munka mellett tanulni vágyók számát a felvettek között.

Szólt arról is, a felvettek 62 százaléka modellváltó intézményben kezdi meg tanulmányait. A legtöbb diákot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vette fel. Átlag felett nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma. Az államtitkár elmondta azt is, vettek fel 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogásznak. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy pótfelvételi idén is lesz; akit nem vettek fel vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, az még megteheti. A pótfelvételire csütörtöktől lehet jelentkezni elektronikusan, de csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni - fűzte hozzá. Jelezte, a pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik majd ki.

A tatabányai székhelyű Edutus Egyetem gazdasági és műszaki képzéseire nappali és levelező munkarendben jelentkezhettek a leendő hallgatók. Az induló alapképzésekre a megváltozott jogszabály miatt (miszerint megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár is, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek minimum ponthatár alkalmazásáról) 120, felsőoktatási szakképzésekre 190, mesterképzésekre pedig 51 ponttól lehetett bejutni. 

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-, és Társadalomtudományi Karának nappali, levelezős, illetve alap-, mester- és osztatlan képzéseinek ponthatárait a tanulók szintén nyomon követhették az interneten. Az esztergomi székhelyű kar pszichológia alapképzésre pedig 398 ponttól, tanító alapképzésére 207 ponttól, német nemzetiségi tanító alapképzésére 320 ponttól, óvópedagógiára 209 ponttól, német nemzetiségi óvópedagógiára 192 ponttól lehetett bekerülni. 

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának tatai telephelyű szakjaira a hallgatók levelező munkarendben jelentkezhettek. A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakra 292 ponttól, míg gyógypedagógiára 318 ponttól nyerhettek felvételt a leendő hallgatók.

A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, a szak kapacitása (hogy minimum és maximum hány hallgató lehet egy adott képzésen), továbbá a felvételizők pontszáma – írja az eduline.hu. 

A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, így értelemszerűen azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek.

Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel, mert többen vannak előtte jobb eredményekkel, akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt. A ponthatár ugyanis minden esetben annak a felvételizőnek az összpontszáma, aki utolsóként még éppen „befért” az adott képzésre.