Bőröndszínház repít vissza Tata múltjába: Mátyás király udvarát idézték fel a színészek

Idén is több alkalommal találkozhattak az érdeklődők a korabeli ruhákba öltözött színészekkel a tatai Kuny Domokos Múzeumban. A tavaly elindult bőröndszínház idén új programokkal és érdekességekkel várta a közönségét. 

Szűcs József múzeumpedagógus elmondta, hogy a Fellner Jakab emlékévben a híres építőmester életét és munkásságát ismerhette meg a bőröndszínház közönsége. A nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttek, hogy idén tovább folytatják az előadásokat. 

– Nemcsak izgalmas, de nagyon érdekes is ez a projekt, hiszen a lényege az, hogy olyan rendhagyó tárlatvezetést nyújtsunk a látogatóknak, ahol megidézzük az egyes történelmi pillanatokat, egyes történelmi személyeket ebből az időszakból – magyarázta a múzeumpedagóhus, hozzátette: Fellner Jakabnak az életútját mutatták be, ahol a város több helyszínét bejárva járták végig az építőmester neves munkáit. Így gyakorlatilag megelevenítetek olyan történelmi helyzeteket, amik segítségével könnyebben átadták Fellner Jakab életét, illetve az épületek történetét és sorsát is. 

– Egy másik történetünk az Angolkertben játszódott, ami a kert múltbéli történetét mesélte el. A Pezsgőgyártól gyakorlatilag a szabadtéri színpadig tartottak a séták, ahol megjelentek a kor különböző személyei. Idén a Tatai Patarán, illetve a Víz Zene Virág Fesztiválon már a Tatai-vár adott helyszínt a bőröndszínháznak, ahol Mátyás király udvara sejlett fel egy írnok szemszögéből. Itt is megelevenítve a kor alakjait, mint a Rozgonyi család férfitagjait, akik összeesküvést szerveztek Mátyás király ellen, de Mátyás kedvelt csillagásza is felbukkan. Különböző jelenetekkel tarkítva ismertetjük meg a nézőket a történetükkel - mondta a szervező. Az előadásokat az oroszlányi amatőr színtársulat, a Kadarka tagjai keltették életre, hatalmas lelkesedéssel bújva a történelmi karakterek bőrébe. 

Szűcs József elárulta, hogy annakidején egy pályázat keretében valósult meg a bőröndszínház a korábbi múzeumpedagógusok szervezésében. Ezeket az alapöleteket, témákat kiindulópontokként használva alakították a saját formájukra.

– A Fellner Jakab előadások azonban teljesen a mi koncepciónk alapján jött létre. Elmondtam a helyszíneket, hoztam egy kezdetleges forgatókönyvet és ezeket együtt dolgoztuk ki, akár improvizatív módszerekkel, akár együtt ötleteléssel. De nagyon sokat beszélgetünk az előadások előtt, hogy miről is fogunk játszani. Mivel a nézők között játszunk bármi megtörténhet. Többször is előfordul, hogy ment a séta, és közben valamelyik néző elkezdett beszélgetni a színésszel. Hogy ezt most karakterből, vagy magánemberként reagálja le az már a helyzettől és a helyszíntől függ. Egy ilyen eseményen akár negyven-ötven néző is lehet – árulta el a szakember.