Aranykincs érkezett Tatára: augusztus 20-ig 114 érmét rejtenek a vár falai

“Ami a lábunk alatt hever“ – ez a Kuny Domokos múzeum időszaki kiállításának címe, amelynek koncepciója a közösségi régészet. Július 25-én, kedden a mozgó vitrinbe aranykincs érkezett.

– Brigetio egy római tábor volt a római korban, ma Komárom területén fekszik. Az olajiszapoló üzem építése közben előkerültek aranykincsek. Ez egy olyan nagy volumenű lelet, amilyen már nagyon rég volt Tatán, és ezért szerettük volna ezt is megmutatni – hangsúlyozta Győri-Pórszász Anna régész, a kiállítás kurátora.

1959 őszén a komáromi Olajgyárban tartályalapozási munkák során a munkások száztizennyolc darab római aranypénzt találtak. A hatóságokat értesítették, a kincsleletből száztizennégy érme a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárba került, négy a találóknál maradt. Az aureusokat egykori tulajdonosuk egy bronz korsóban rejtette el, az edény belsejében megfigyelt textillenyomat alapján egy vászonzacskóban.

Mivel a pénzek a szűk nyakán keresztül nem fértek volna be a korsóba, és a fenékrésze nem került elő, feltételezik, hogy egy eleve sérült, törött edényt használtak a kincs elrejtésére. A kincset az egykori katonavároson kívül rejtették el, a környezetében talált sírok alapján egy temetőben.

A lelet legkorábbi érméit Nero uralkodása alatt, a 64. évi pénzreformját követően verték. Ez a jelenség a legtöbb aranyleletnél megfigyelhető, mivel a korábbi, nagyobb súlyú pénzek hamar eltűntek a forgalomból. Ezeket követően néhány pár hónapig uralkodó császárt leszámítva, valamennyi uralkodó pénzeit megtaláljuk egészen a második század végéig. A kincs legkésőbbi pénzét Septimius Severus uralkodása alatt verték felesége, Julia Domna nevére 196 és 211 között, de a többi Severus kori érem keltezése alapján a szakemberek feltételezik, hogy nem sokkal 196 után záródik a lelet.

– A kincs a saját korában is jelentős értéket képviselt, egy katona csaknem tízéves fizetését jelentette, így bizonyára egy kivételes gazdag ember tulajdona lehetett. Egy aureus körülbelül nyolc gramm arany, mai értékre átszámítva ötszáz-hatszázezer forintot érhet egy-egy fellelt pénzérme – emelte ki megnyitó beszédében dr. Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának munkatársa.