2023.06.10. 14:33
Ökológiai szemlélet jegyében végzik a zöldfelület karbantartást Esztergomban
Bár olykor vitákat szül – és sokan az önkormányzatokra mutogatnak –, az érvényben lévő rendeletek szerint mindenki köteles a saját portája előtti területet gondozni, függetlenül attól, hogy az ingatlan és az útszelvényig tartó terület hány méter zöldfelületet tartogat magában. Boldizsár Lóránt, Esztergom főkertésze szerint közös ügyünk, hogy rendben legyen a környezetünk.
Esztergomban ökológiai szemlélettel tartják rendben a zöldfelületeket
Fotó: W.P.
Ahogy tavasszal egyre magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, úgy a növények növekedési üteme is jelentősen felgyorsul. Persze ebben nagy szerepet játszik az is, ha időszakosan jelentős mennyiségű csapadék is hullik, mint amelyre idén tavasszal is láthattunk példákat. Lényegében ennek köszönhetően májusban szinte mindenütt rövid időn belül nagyra nőtt a fű. A nagyobb településeken, mint például az Esztergomban élők mindebből csak annyit látnak, hogy ha az egyik héten a parkokban, közterületeken levágták a gyepet, akkor egy hét múlva már újra szükség lenne kaszálásra, nyírásra.
– Esztergomnak mintegy 550 hektárnyi zöldfelülete van, ebből 500 hektárnyit kell nyírniuk a Zöld-Út Esztergom Kft. munkatársainak. Ebből 200-300 hektárnyi tavasztól egészen nyár elejéig intenzív gondozást igényel, ez gyakorlatilag egy kisebb farmnak megfelelő területet tesz ki. Ebben az időszakban a fent említett okok miatt nehéz felvenni a harcot a növényzet növekedésével, de nagyjából egy hónap múlva már jobb lesz a helyzet, hiszen a nedvességhiány miatt addigra lelassul a fű növekedése – mondta Boldizsár Lóránt.
Azt is tudni kell, hogy komoly logisztikai és szervezési háttérmunkát igényel a zöldterületek gondozása, ugyanis átgondolt ütemterv szerint járják végig a helyszíneket. Amennyiben parkoló autók akadályozzák a munkát, úgy bizonyos helyeken kimaradnak pár négyzetméteres sávok, melyeket a következő napokban tudnak csak levágni.
– A Zöld-Út Esztergom Kft. és az önkormányzat nagy figyelmet fordít az ökológiai lábnyomának minimalizálása érdekében azokra a zöldfelület-fejlesztési feladatokra, amelyekkel orvosolhatók a klímaváltozás okozta problémák – mondta.
Boldizsár Lóránt megjegyezte: alapesetben a kormányrendelet, illetve egyes településeken a magasabb szintű helyi önkormányzati rendelet mondja ki, hogy a házak előtti zöldfelületeket a mindenkori tulajdonosoknak kell rendben tartani. Ebbe beletartozik az épületek és az úttest közötti gyep, de az árokrendszer tisztán tartása is.
– Sokszor olyan fűterületek maradnak nyíratlanul, amelyeket az előző években még valaki gondozott, majd egyik évről a másikra már nincsen olyan személy, aki foglalkozzon vele. Ilyenek a társasházi kis kertek is, amelyeket többnyire az idősebb korosztályba tartozó emberek tartanak fent. Ha egy panelház előtti rész gondozatlanná válik, akkor igyekszünk megkeresni a korábbi gondozóit és kideríteni, hogy mi a további elképzelés a zöldfelülettel kapcsolatban. Ha már nem kívánnak foglalkozni vele, akkor a Zöld-Út munkatársaira hárul a feladat, hogy a közterületek mellett ezekben a kicsi kertekben is levágják a növényeket. Ez pedig leköti az energiáinkat – mondta.
Boldizsár Lóránt hozzátette: a városi zöldfelületeket kezelő cég munkája sokrétű, de egyszerűen nem hagyhatják felgazosodni Esztergomot. Úgy véli, a lakosok sokat segíthetnének nekik azáltal, ha felelősségteljesen gondolkodva az udvaron kívüli, lakóház előtti terület rendezésére is nagy figyelmet fordítanának.
Szemlélet
Boldizsár Lóránt elárulta, hogy szakmailag megalapozott módon, kísérleti jelleggel szeretnének létrehozni méhlegelőket Esztergom-Kertvárosban, illetve Szentgyörgymező városrészben. Ezek tulajdonképpen kaszálóként funkcionáló területek lennének, melyeket a terv szerint évente két alkalommal kaszálnának, így egy önfenntartó ökoszisztéma jönne létre. Olyan réti növények is magot tudnának benne érlelni és szaporodni, mint a pipacs, melynek megjelenése esztétikai szempontból is sokat dobna az összképen. A főkertész beszélt arról is, hogy az ökológiai szemlélet jegyében próbálják a levágott zöldhulladékot újrahasznosítani, hiszen a mulcsozással, vagyis a talaj fűnyesedékkel történő betakarásával számos mikro- és makroelem juthat vissza a földbe, melyek révén idővel sűrűbbé válhat a gyep. A gallyazási munkálatoknál levágott faágakat is ledarálják és kapáláskor kerülnek bele az évelő ágyásokba. Ezzel költséget takarítanak meg, mert nem kell elszállíttatni a zöldhulladékot, másrészt nem kell mesterséges módon tápanyagot juttatni a talajba.
