Gyönyörű épületben tanulhatnak Neszmélyen a művészeti szakgimnázium tanulói

Az iskolához érve néhány percre megállásra készteti az embert a gyönyörű épület. A méltóságteljesen a szárnyait széttáró hatalmas madárt formáló komplexum óriási ablakain láthatóvá vált a benti nyüzsgés. Húsvét előtt érkeztünk, így a napsütötte ablakokban az ünnephez kapcsolódó dekorációk függtek. 

– Áldás, békesség! – köszöntött a hatalmas aulában néhány pedagógus, majd széles lépcsőn vezettek fel a tanáriba. Az igazgatóval Dörömbözy Margittal beszélgettünk az iskoláról, annak szellemiségéről, s az ott folyó szakmai munkáról.

A településen jobbára reformátusok éltek és élnek ma is. Az iskola alapítója ezért a Református Egyház volt csaknem négyszáz esztendeje. Akkor a településen belül máshol folyt az oktatás, majd bővült a telephelyek száma, változott a fenntartó is többször, míg 2012. május 20–án visszatértek a gyökereihez, s a Tatai Református Egyházközség vállalta fel a működtetést. 

Az 1980–as évek végéig telephelyek között vándoroltak a tanárok. Ezt a gyönyörű épületet 1991–ben adták át. A korábbi iskolaigazgatónak kiváló kapcsolata volt Makovecz Imrével, a Kossuth– és Ybl Miklós–díjas építésszel, aki jelképes összegért álmodta meg a „boldogság kék madarát” a neszmélyieknek. A feladat határozta meg a formát. A kiváló építész hatalmas madarának két szárnyában helyezték el az osztálytermeket, az agya a tanári, s a bögye a könyvtár. Az óriási közösségi tér, az aula pedig kiváló teret nyújt a közösségi programoknak, a közös imának. 

– A Makovecz által megálmodott komplexumból csak a főépület készült el. Hiányzik a tornaterem, a négy tantermes napközi, a szolgálati lakás és a technika terem. Jelenleg 220 diákunk tanul nálunk, közülük százan az általános iskolai részen. Évfolyamonként egy–egy kis létszámú osztály biztosítja a családias légkört a gyerekeinknek.

A szerencsésebbek akár tizenkét évig koptathatják itt a padokat. A középiskola fő profilja is többször változott az elmúlt évtizedekben. 

– A középiskolát 2005–ben indították el. Képeztünk szakácsokat, pincéreket, de nem álltak rendelkezésre szakmai műhelyek, így el kellett gondolkodni a folytatáson. Öt évvel később kerültem ide, s mivel rajz és vizuális kultúra a szakterületem, így megpróbáltam lehetőséget keresni ezen a területen. A művészeti középiskolai oktatást találtam, mint lehetőséget, megnéztem, hogy 60 kilométeres körzeten van–e olyan középiskola, ahol a párhuzamos művészeti képzés szerepel a fókuszban. Kiderült, hogy csak alapfokú iskolákban mélyíthetik tudásukat a gyerekek. Kidolgoztam a szakmai programot, s közben kezdtünk lassan lépkedni az egyház felé is, akik támogatták ezt az elképzelést.

Tizenegy éve indult el grafikai képzés. A megye bármely pontjáról érkezhetnek diákok, akik huszonnégy–huszonhat fős osztályokban mélyíthetik tudásukat a művészeti szakgimnáziumban, melynek végén szakmai vizsgát tesznek és grafikus  végzettséget is szerveznek.

A középiskolások sokféle gyönyörű rajzot készítenek. Az igazgató szakmai sikerekről is beszámolt. 

– Szerencsére egyre népszerűbb az intézményünk, egyre több helyen ismernek már bennünket. Sok országos versenyen veszünk részt. Tavaly az országos Eurosskill  grafikai versenyen első lett Nagyfi Máté tanulónk, aki már készül az őszi nemzetközi európai megmérettetésre Gdansba. Az elmúlt évben vándorkiállítást is szerveztünk a szakgimnázium indításának tizedik évfordulója alkalmából. Nagy sikere volt. Büszkék vagyunk a gyerekeinkre, akik igyekeznek a szakmájukban elhelyezkedni.