2023.04.14. 17:53
Egy vállalkozó lőhette agyon a svájci farkast - megyei vadászokkal kerestük a válaszokat
Büntetőeljárás folyik a sajtóhírek szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében elejtett farkas ügyében. A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, egy szabolcsi vállalkozó lőhette le az állatot. A BTK három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti a természetkárosítást, a fokozottan védett állatok elpusztítását. M237 vándorútja Hidasnémeti környékén érhetett véget.
M237 útja Hidasnémeti közelében ért véget
Forrás: Gruppe Wolf Schweiz/Facebook
Februárban érkezett hazánkba a négylábú ordas és bárki nyomon követhette a Svájcban született, kétéves hím szürke farkas vonulását szülőhelyétől egészen Borsod-Abaúj-Zemplénig. Az állat túlélési esélyeit javíthatta, hogy jeladóval szerelték fel Svájcban, így percről percre nyomon lehet követni, éppen merre jár, ezért azt lehetett gondolni, talán nem vadásszák le. Annál inkább sem, mert a szürke farkas fokozottan védett állat, elpusztításáért természetkárosítás címén három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
Amióta a hír felröppent, hogy előbb a jeladót, később pedig a tetemet is megtalálták a Hernád folyóban, a vadásztársadalom nagy része is felháborodásának ad hangot.
A 70 ezer magyar vadászt tömörítő köztestület és érdekképviselet, a leghatározottabban elítéli a természetkárosítás bármilyen formáját, függetlenül attól, hogy azt ki követi el
– szólalt fel az ügyben honlapján az Országos Magyar Vadászkamara. A vadászkamarai tagság valamennyi vadász számára kötelező.
Az első fegyver megszerzésének megigénylése előtt az általános orvosi mellett pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is részt kell vennie a leendő vadásznak. Az időszakos orvosi felülvizsgálatokon, ha szükséges, elrendelhető az ismételt pszichológiai alkalmassági vizsgálat is.
A leendő vadászoknak 100 órás tanfolyamon kell részt venniük, ezért a vadászati vizsga előtt a természetvédelmi ismereteket is meg kell szerezniük. Ennek fajsúlyos része, hogy a vadásznak fel kell ismernie azokat az állatfajokat, amelyekkel találkozik.
A lesújtó hírről, annak tanulságairól egy tapasztalt vadászt, a szomódi székhelyű Kőpite Vadásztársaság elnökét kérdeztük. Bencsik János kiemelte, hogy a tragikus eset mélyen megrázta.
A vadászatból adódó balesetek nagy részét emberi mulasztás okozza. A figyelmetlenség, a kapkodás, a nemtörődömség és a kapzsiság. Bár utóbbiról nem beszélhetünk az adott esetben
– sorolta a szakember a lehetséges okokat. Az elnök megjegyezte, hogy szigorú szabályok vonatkoznak arra, mikor és milyen körülmények között lehet elejteni a vadat. Kiemelte, lövés előtt a legfontosabb, a minden kétséget kizáró felismerés. Azaz 100 százalékosan biztosan kell tudni, hogy mire is lövünk.
A legkisebb kétely esetén már tilos tüzelni.
– Semmiképp nem etikus eljárás az állati tetemet folyóba dobni. Ugyanis nem tudjuk, hogy az állat hordozott-e fertőzéseket. És azt sem, hogy milyeneket. Így fennáll a környezetszennyezés vétsége is – fogalmazott a vadász, aki szerint ebben a szakmában mindennél fontosabb a biztonság. Legyen az a lövés előtt vagy éppen utána.
További fontos részleteket tudtunk meg egy másik megyei vadásztól is, aki készségesen válaszolt lapunk kérdéseire, de neve elhallgatását kérte. Szerinte teljességgel kizárt, hogy kutyának nézték volna a farkast.
Fel nem lehet fogni, hogy egy széles jeladó hogyan kerülheti el valaki figyelmét?
– tette fel a költői kérdést, majd hozzátette, hogy az előírások szerint a vadat űző kutya ejthető el. Azt is mondta, bár a híradásokból kevés információ jutott el hozzá, nagyon reméli, mielőbb megtalálják a tettest és számonkérik.
Nagyon remélem, hogy állami vadászjegyét és a fegyvertartási engedélyét azonnal bevonják. Ez a minimum
– tette hozzá a szakember.
A farkas már hivatalosan rekorder volt
Átkelt több folyón és autópályán, keresztezett vasútvonalakat, vándorlása legmagasabb pontján pedig közel 3500 méteres tengerszint feletti magasságban haladt. Legtöbbször céltudatosan vándorolt egy adott irányba, de időnként néhány napig (legfeljebb két hétig) egy helyben maradt, vélhetően pihenni vagy a bőséges táplálék miatt.
Az M237-es a megtett 1927 kilométert tett meg a kiindulópontjától, amivel új európai csúcsot állított fel, jeladós farkas ugyanis ilyen nagy utat még sosem járt be a kontinensen.
A fiatal állat 1 év alatt négy országot is bejárt. Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferense korábban arról beszélt, a farkas vándorlásának oka a fajfenntartó ösztön.
