Czibor Zoltán vőlegényfrizuráját is Komárom aranykezű Tonója készítette

– Zsolnai László a neve, de mindenki Tonóként emlegeti. Miért?
– Az édesapámat Zsolnai Antalnak hívták, őt nevezték el Tonónak. Amikor idekerültem hozzá, engem is Tonónak, Tonó Lacinak kezdtek el hívni. 

– Édesapja kérte, hogy ön is fodrász legyen, és vigye tovább az üzletet? 
– Az ő ötlete volt, én pedig igent mondtam, mikor megkérdezte, szeretnék-e vele fodrász lenni. Adott volt minden. Tőle tanultam meg a szakmát, nála kezdtem dolgozni, és itt is maradtam. 1981 óta vagyunk ebben az épületben, 1989-ben lettünk önállóak. 

– Ki volt a legismertebb vendégük? Czibor Zoltánról őriz fotót is. Azután volt csak a vendégük, miután hazaköltözött Komáromba, vagy már korábban is készítettek neki frizurát? Volt valami extra igénye? Beszélgetni is bejárt az üzletbe? 
– Czibor volt a legismertebb vendégünk, mi nagyon szerettük őt. Édesapám már azelőtt ismerte, hogy végleg visszaköltözött volna Komáromba. Mikor először jött haza egy-két napra, akkor is eljött ide. Nem csak ő, az egész Czibor család hozzánk járt, így ismerte meg édesapámat. Egyszerű frizurája volt: hátul kellett kicsit felollózni, meg két oldalt, elöl pedig félhosszúra kérte, nem szerette, ha túl rövid a haja. Miközben nyírtam, szívesen beszélgetett. Amikor másodszor nősült, én csináltam a vőlegényfrizuráját, amire nagyon büszke vagyok. Rengetegen járnak hozzánk, mindenféle beosztású, dolgozó emberek, akik egytől egyig széppé teszik a napomat, jókat beszélgetünk. 

– Milyen most a divat? Milyen frizurát kérnek a komáromiak? 
– A felgépelt frizurák mennek a legjobban, sokan vonalat is kérnek bele. Ritkább, aki hosszabbat kér, de azért ilyen is akad. Népszerű a fél oldalt rövid, tetején hosszabb haj is, ami egy oldalra van átfésülve. A legtöbb divatot a sportolók, zenészek, színészek hozzák be. A televízióban, illetve már egyre inkább az interneten látják az emberek, éppen milyen a haja a hírességeknek, ezeket nekünk, fodrászoknak is figyelnünk kell. A focisták frizurái különösen kedveltek, van, aki csak olyan hajat kér, amilyen Ronaldónak van. 

– Az üzletről nemrégiben készült egy cégtábla, amelyen koreaiul és kínaiul is olvasható, hogy „fodrászat”. Vannak koreai és kínai vendégei is? Hogyan értik meg egymást, ha bejönnek az üzletbe? 
– Koreaiak és kínaiak is járnak ide. Más jellegű hajuk van, mint nekünk. Képet szoktak mutatni a frizurákról, amit kérni szeretnének, de általában mindegyiküknek egyforma frizura kell. Ha a kép alapján valami nem világos, beírják telefonon a fordító alkalmazásba, én pedig ugyanott válaszolok. Így jól megértjük egymást.

– A már említett cégtáblán látható egy fiatalember is. A fia is fodrász? 
– A nagyobbik fiam, Laci is fodrász lett, igaz mostanában csak hétvégente szokott velem dolgozni, mert van egy másik munkahelye is. Ő vágja az én hajam is. A kisebbik fiamat, Robit nem vonzotta ez a pálya, ő Bábolnán dolgozik raktárosként. 

– Női vendégei is vannak? 
– Vannak bizony, az egyik épp itt ül mellettem! Körülbelül nyolc-tíz hölgy vendégem van, akik rendszeresen hozzám járnak. Többnyire felgépelt, rövidebb frizurát kérnek, de jobban vágynak a változatosságra, mint a férfiak. 

– Ha jók az információink, szenvedélyesen szereti a Balatont is. 
– Voltunk többször külföldön is, illetve belföldön is szívesen utazunk, de a Balaton áll hozzánk a legközelebb. Ott mindenkivel meg tudom magam értetni, külföldön ez egy kicsit nehézkesebb. 

– Aki elhalad az üzlete előtt, mindig láthat egy kempingbiciklit. Mióta szolgálja a gazdáját? Ragaszkodik bizonyos tárgyakhoz? 
– A bicikli majdnem olyan, mint egy cégtábla. Ha a kocsim nem áll itt, akkor a vendégek még reménykedhetnek, hogy itt vagyok, de ha a bringa nem áll kint, akkor engem sem találnak az üzletben. 1983 óta van meg, volt már a Balatonon is, megérdemelte ennyi év után. A biciklihez ragaszkodom, ha már ennyi évet itt volt velem, és kitart, a vendégek is szeretik. Karbantartom a mai napig, működik, lehet vele biciklizni is. A fodrászkellékek azonban mindig változnak, fejlődik a szakma, teljesen más gépekkel dolgozom, mint akkor, amikor elkezdtem a szakmát. Ezek a gépek pontosabban dolgoznak, de jóval drágábbak is. 

– A 24 Órát mindig látni az üzlet asztalán vagy a vendégeknél. 
– Már a Dolgozók Lapját is járattuk, akkoriban a sportújságok is népszerűek voltak. Utóbbiak vesztettek népszerűségükből, de a 24 Órát mindig megnézik a várakozó vendégek. Azt gondolom, újságnak mindig lennie kell, anélkül nem fodrászat a fodrászat. Ha nem szerzem be, mindjárt megkérdezik: miért nem vetted meg? Így aztán minden reggelt az újságosnál kezdem, naprakész vagyok.