2022.08.24. 11:27
Sziámi ikrek születtek Komáromban: Ilona és Judit volt a "szőnyi csodaszörnyek" neve
A testvérpár hatalmas szenzációnak számított, Európa-szerte cirkuszi látványosságként mutogatták őket.
Gófitz Ilona és Grófitz Judit, a szőnyi sziámi ikrek
Forrás: sziakomarom.sk
A leghíresebb sziámi ikerpár az 1811-ben született Sziámban, a mai Thaiföldön. Ők voltak Csang és Eng Bunker, akiknek a köznapi nevét köszönheti ez a rendellenesség. A testvérek a mellkasuknál összenőve születtek, és ezzel az „adottságokkal” járták be a világot.
Később amerikai állampolgárságot szereztek maguknak, letelepedtek és saját farmjukon éltek. Feleségül vettek egy testvérpárt, és összesen 21 gyermekük született. 1874-ben, 63 éves korukban haltak meg, egyikük tüdőgyulladásban, másikuk szívroham következtében.
Forrás: sziakomarom.sk
De vajon ki gondolta volna, hogy Komárom-Esztergom megyében is éltek sziámi ikrek? A Vasárnapi Újság egyik 1854 és 1860 közti számában dr. Soltész János tollából jelent meg egy tanulmány Csodaszörnyek címmel, amely a súlyosabb testi rendellenességgel született emberekről szól. Közülük is a legnevezetesebbeknek az 1701-ben született szőnyi sziámi ikerlányokat tartotta – írja Komáromi történetek című tanulmányában Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója.
Az ollyanok, midőn két egyén egy testté van összekötve. Ezek ugyan születésök után többnyire el szoktak halni, de mégis vannak példák, hogy életben maradtak és 20, sőt több évig is éltek.
– írta dr. Soltész János a szőnyi ikrekről, Gófitz Ilonáról és Juditról, így folytatva:
Álljanak itt például a szőnyi ikrek, kik 1701-ben oktober 26-án születtek s a keresztségben Judith és Heléna nevet kaptak. Minden tagukat szabadon mozgathatták, csak keresztcsontuknál fogva voltak összenőve.
1706. és 1709. között Csúzi Cseh János győri orvos, református lelkész európai körútra vitte és bazári látványosságként, pénzért mutogatta a lányokat. Bejárta velük Magyarországot, Ausztriát, Morva-és Csehországot, Lengyelországot, Németországot, Angliát, Hollandiát, Franciaországot és Olaszországot. Keresztély Ágost szász herceg mentette meg tőle Ilonát és Juditot, akiket ezután a pozsonyi Orsolya-apácák zárdájában helyezett el, ahol halálukig, 1723-ig éltek.
Gyakorta aludt az egyik, mig a másik ébren volt; evett az egyik, mig a másik szomjuságát oltá. Gyöngéden szerették egymást s néha csókoldótak is, sokszor azonban összekaptak s ökleikkel verekdtek. Egyik élénkebb és eszesebb, a másik lomhább és butább volt. Nevelést egy zárdában nyertek, szépen irtak, olvastak s több nyelvet beszéltek.
– jellemezte dr. Soltész Jánosa Vasárnapi Újságban megjelent írásában Ilonát és Juditot.
15-ik évében Judithot szélhüdés érte, de a miből csakhamar kiépült. A himlőt és kanyarót közösen szenvedték; kisebb nyavalyákkal vesződhetett az egyik, mig a másik attól teljesen szabadon maradt. 22-dik évökben Judith álomkórságba esett és meghalt; ezelőtt már Helénát is megrohanta a láz, s most jéghideg lepte meg tagait, s a másiknak három percz mulva utána ment.
– olvasható a Csodaszörnyek című tanulmányban.
Sziámi történelem - A legkorábbi ilyesfajta lelet egy 120 millió évesre becsült kétfejű Hyphalosaurus fosszília. Embereknél az ókortól fogva maradtak fenn ilyen kettős torzokra utaló feljegyzések és emlékek. Többek szerint Ianus, a kétarcú isten figuráját is kettős torzok ihlethették. Sok korabeli orvos, mint például Ambroise Paré részletes és változatos esetleírásokat közöltek kettős torzokról és más rendellenességekről, bár ezek közt ekkor még előfordultak mitikus lények is. Az első név szerint ismert kettős torzok a „biddendeni kisasszonyok”, Mary és Eliza Chulkhurst voltak, akik 1100-ban születtek Biddendenben (Kent, Anglia), bár létezésük kérdéses. Amennyiben valóban éltek, a derekuknál lehettek összenőve. A legenda szerint 34 éves korukig éltek így, mikor Mary meghalt. Ekkor le akarták választani az életben maradt Elizát testvéréről, állítólag azt mondta: „együtt jöttünk, együtt is megyünk”. Hat órával később ő is elhunyt.
