Neked sikerült volna az idei magyar nyelv és irodalom érettségi? Teszteld a tudásod!

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

Előszó a Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára című kötethez (részlet)
1) Korunkban jelentősen megnőtt az információ terjedésének sebessége, és a nap mint nap ránk zúduló hír mennyisége is jóval nagyobb, mint a régebbi korokban volt. Ennek a gyakran nyomasztó információmennyiségnek egyre nagyobb része ma már képi megfogalmazásban jut el hozzánk, de a legjelentősebb információátadó közeg mégiscsak az írott, a nyomtatott szöveg. Éppen ezért nem mindegy, hogy a szerző (a közlő) milyen pontosan, milyen hatásfokkal juttatja el a befogadóhoz, az olvasóhoz közlendőjét.

2) Ma, mikor oly sokat emlegetjük az európai egységesülést, és sokat is teszünk érte, nem szabad megengednünk, hogy ennek során nemzeti önazonosságunk, identitásunk sérüljön. Anyanyelvünk, a magyar nyelv nemzeti kultúránk hordozója. Őrködnünk kell fölötte, elő kell segítenünk szabatos, színes, helyes használatát. Időről időre, a nyelvtudomány új eredményeit felhasználva egyrészt nyelvtanokban kell mind pontosabban leírnunk használatának szabályait, másrészt szókincsünk elemeit a nagy szótáríró elődök – Szenczi Molnár Albert, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter, Ballagi Mór, Czuczor Gergely, Fogarasi János, Balassa József, Országh László, Hadrovics László és mások – nyomdokain haladva különböző típusú szótárakban kell számba vennünk.

3) A Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, mint címe is mutatja, a magyar szavak kincsestára. Mit jelent ez? Olyan újszerű szótár, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és tájékoztatja a használót a szavaknál nagyobb egységek, a szókapcsolatok és a szólások jelentéséről és így felhasználásuk módjáról is. Feltünteti egy-egy szó jelentésének ellentéteit, ha vannak ilyenek. A magyar szótárirodalomból mind ez idáig hiányzott a magyar szókincs elemeinek ellentétes jelentések szerinti feltérképezése, pedig valamely szónak és ellentétének jelentése szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítik és meghatározzák egymást, mint a fény és az árnyék.

4) A Magyar szókincstár a nyelvészet, azon belül is a jelentéstan és a lexikológia legújabb eredményeinek figyelembevételével, korszerű eszközök (számítógépek, célprogramok) felhasználásával készített tudományos igényű szótár. Hatékonyan kívánja segíteni az anyanyelvének tudatos és igényes használatára törekvő olvasót.

5) A magyar szavakat a rokonértelműség, szinonimitás szempontjából két terjedelmesebb és több kisebb szótár dolgozta fel a Magyar szókincstár megjelenése előtt. 1907-ben jelent meg PÓRA FERENC Magyar rokonértelmű szók és szólások kézikönyve című munkája, amely 800 fogalomkör köré csoportosította a szinonim szavakat. Ez mindmáig a magyar nyelv egyetlen fogalomköri szótára. Szóanyaga mára nagymértékben elavult. 1978-ban látott napvilágot O. NAGY GÁBOR és RUZSICZKY ÉVA Magyar szinonimaszótára (Akadémiai Kiadó), amelyben a szerzők elsősorban az Akadémiai Kiadónál 1959–1962 között megjelent A magyar nyelv értelmező szótárának hét kötetét dolgozták fel a szigorúan értelmezett szinonimitás szempontjából. A Magyar szinonimaszótárban a szerzők 12500 címszó köré 30000 lexikai egységet csoportosítottak. (E szótár diákok számára átdolgozott változatát 1998 elején adták ki RUZSICZKY ÉVA szerkesztésében Szinonimaszótár diákoknak címmel [Helikon Kiadó].) A kisebb szinonimaszótárak, -gyűjtemények közül említést érdemel BALASSA LÁSZLÓ Garmada – Rokon értelmű szócsoportok és írói kifejezésformák című gyűjtése (Tankönyvkiadó Vállalat, 1958) valamint TÓTFALUSI ISTVÁN Színes szinonimaszótára (Háttér Kiadó,1997).

6) A Magyar szókincstár 25500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkeiben található szavak száma 80600. A 25500 szócikket 42300 szinonimasor (jelentés) építi fel. A szótár szerzői 14400 szinonimasornak adták meg az ellentétes jelentését. A szavakon felül több, mint 3800, a szavaknál nagyobb lexikai egységet – szólást, szóláshasonlatot – tartalmaz a szótár 760 címszó alá besorolva. A Magyar szókincstárban felsorakoztatott 80600 szó között a mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek régi, régies, nyelvjárási, népi és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Nem hagytuk ki a napjainkban sajnálatos módon oly gyakran használt „durva” szavakat sem, de itt mértéktartóan jártunk el.

7) Szándékunk szerint a Magyar szókincstár kínálati szótár, melyben a magyar anyanyelvűek megtalálják és kiválaszthatják egy-egy szónak a szótárban található, tágan értelmezett szinonimái közül a számukra legalkalmasabbat. A szótár használója részére a szerkesztők nagy bőségben felajánlják a címszó szinonimáit, s a gyakran eltérő hangulatú, különböző használati körű szinonimák közül a választást az
olvasóra bízzák, mert bíznak ösztönös anyanyelvi érzékében, kompetenciájában. Ily módon a szótár alkotó használatot tételez fel.

8) A Magyar szókincstár szerzői olyan szótárt kívántak átnyújtani az olvasónak, amelyet a könnyű használhatóság jellemez. A tartalom világos elrendezése mellett ezt segíti elő a szótár visszafogott, de határozott tipográfiája. Az egyszerű felhasználás, a gyors keresés érdekében nem alkalmaztak a szerzők utalásokat sem. A Magyar szókincstárnak azon kívül, hogy szinonimaszótárként forgatva valamely szó szinonimáit, sőt ellentéteit is kikereshetjük belőle, van egy további haszna is. Ugyanis a szótár rokon értelmű szavai a maguk módján
magyarázzák, értelmezik is azt a címszót, mely alá be vannak sorolva. Így a Magyar szókincstár bizonyos tekintetben értelmező szótári funkciót is betölthet, hiszen az olvasó számára egy kevéssé ismert vagy homályos jelentésű szónak a jelentését a szinonimák pontosíthatják, megvilágosíthatják.

9) A szerkesztők úgy vélik, hogy a Magyar szókincstár hasznos segédeszköz lehet a gondos, pontos, igényes magyar nyelvű szövegek készítéséhez. A szótár a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, a „hivatásos” tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a tanárok, a szerkesztők) mellett mindenki haszonnal lapozhatja, aki igényesen, pontosan, színesen kívánja kifejezni magát. A magyar nyelv
oktatásának is jól hasznosítható segédeszköze. Gazdag tartalma révén a Magyar szókincstár újabb szókészlettani, jelentéstani, frazeológiai és stilisztikai kutatások kiindulópontjává válhat.

10) A szótár szoros betűrendbe sorolt szócikkekből áll; a szócikkek szócikkfejből és szócikktestből épülnek fel. A szócikkek élén álló szócikkfejben a címszók a szótár szövegtestéből tipográfiailag kiugratva helyezkednek el, kövér betűtípussal szedve. Ha a címszónak van alakváltozata, azt vesszővel elválasztva szintén vastagon szedve közöljük […] A címszó megjelenése után a szófaj megjelölése vagy rövidítése következik álló szedéssel kerek zárójelben. […]
A szócikk [szócikktest] a címszót követően egy vagy több szinonimabokorból tevődik össze. Ezekben soroljuk fel a címszó rokon értelmű szavait a címszó jelentései szerint bokrokba rendezve. […] A szinonimák sorát a címszó adott jelentéséhez közeli értelmű frazeológiai egységek: szólások, szóláshasonlatok követhetik. Ezek sorát a vastagon szedett Sz: vezeti be. A szólásokat egymástól pontosvesszővel választjuk el.
Az ellentétes jelentésű szavakat a szinonimabokorban a rokon értelmű szavak felsorolása után (ha vannak szólások, azokat követően) tele káró jellel (♦) bevezetve adjuk meg.

Forrás: Kiss Gábor 1999. (főszerk.) Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára Tinta Könyvkiadó, Budapest. 5–7. A feladathoz igazított szöveg.