Minden a Dunához köti az esztergomi gátőrt, még gyerekei is árvízkor születtek

– Gyerekkorom óta „vízen járó” ember vagyok, még édesapám szerettette meg velem a Dunát, akkoriban még úszóházunk is volt a folyón – idézte fel Dávid Balázs fiatalkori emlékeit, aki 1999-ben pályázott a megüresedett esztergomi gátőri pozícióra. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) végül őt választotta meg a Tatai Szakaszmérnökség 01.01.-es árvízvédelmi szakasz, Esztergomi gátőrjárásának új területgazdájának. 

A hegesztő szakmunkás végzettséggel rendelkező Dávid Balázs 1999. május 3-tól teljesít szolgálatot a vízügynél és hamar részt vehetett árvízvédelmi munkálatokban. 

– A Tiszán 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben, míg a Dunán 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2013-ban vonult le nagy árvíz, társaimmal együtt rengeteg tapasztalatot szereztünk, az embereket összehozta a baj és a védekezés. Nincs két egyforma árhullám, sosem szabad félvállról venni őket. Akkor is adódhatnak váratlan helyzetek, ha például Esztergomnál „csak” 500 centiméteres vízszintet mérünk, ami egyébként több mint három méterrel marad el a rekordtól – mondta. 

Rendszeres terepbejárást végez 

Dávid Balázs ismertette, hogy szervezeti beosztásuknak megfelelően a gátőrökre egy-egy adott gátőrjárást bíznak rá. Vannak területi felügyelők, akik bizonyos időközönként ellenőrzik és koordinálják a munkájukat.

– Én bizalmi állásnak hívom ezt a munkát, mert attól függetlenül, hogy mikor találkozom a közvetlen felettesemmel, a feladatokat ugyanúgy el kell végezni és el is végzem. Idővel, szépen, apránként megszerettem ezt a szakmát, melyre hivatásként tekintek. Sok mindenhez kell érteni egy kicsit, szeretni kell a természetet és ismerni kell a gátőrjárás minden méterét – jelentette ki.

Élmények Dávid Balázs elmondta, hogy három gyermeke van. A legidősebb lánya a 2000-es tiszai árvízkor, míg a középső gyermeke 2002-ben, a dunai árhullámkor született, így amíg a felesége a kórházban volt, ő addig a töltéseknél teljesített szolgálatot. Felidézte, hogy 2006-ban már éppen apadt a Duna vízszintje, amikor a védműtől 100 méterre a Lázár Vilmos és a Töltés utcák sarkán eltört egy ivóvízvezeték. Buzgárszerűen tört fel a víz, hatalmas pánik alakult ki, a lakók azt hitték, hogy elönti a várost a folyó. A gátőr kollégáival együtt a helyszínre sietett, majd bizonyos jelekből tudták, hogy csőtörés történt, így értesítették a szolgáltatót, melynek szakemberei elhárították a hibát. Egyik legszebb élménye a 2013-as dunai árhullámhoz kötődik: egy hétköznap a Tabán hídnál lévő zsáktöltő depóhelynél várakozott, amikor azt látta, hogy „lapátok” közelednek felé. Kiderült, hogy a középiskolások számára szünetet rendeltek el, a tanulók pedig mentek segíteni a gátra. Jó érzéssel töltötte el az az összefogás, amit akkor tapasztalt. 

Szerencsésnek mondja magát, hiszen a lakóhelye egyben az otthona, ugyanis a gátőrház szolgálati lakásként is üzemel. Reggelente kinéz az ablakon és azt is látja, hogy éppen árad a Duna, zavaros vagy tiszta-e a víz. Hetente legalább egyszer gyalog bejárja a rá bízott területet, mert például csak így veheti észre, ha egy hódcsalád járatokat ásott a töltés oldalába.

Az esztergomi gátőr egy átlagos munkanapon eligazítja a közfoglalkoztatottakat, figyeli a rézsűt, az előteret és a véderdők állapotát is. Mivel a Duna medre az ÉDUVIZIG vagyonkezelésében van, így alkalmanként azt is ellenőrzi, hogy az ártéren nem történt-e illegális fakivágás, stég­építés, illetve nem szabadult-e el egy hajózási jel. 

– Feladatom továbbá az árvizes raktár készleteinek kezelése, a töltéshez tartozó zsilipek, műtárgyak, sorompók karbantartása, télen pedig a jégfigyelés. A vízminőséget is vizsgáljuk: 2005-ben a Kenyérmezői-patakon keresztül komoly szennyezés érte el a táti Duna-ágat, egy hónapon keresztül mentettük, amit menteni lehetett – mondta. 
Huszonhárom év alatt tapasztalt olyat is, hogy egy lakó elkerítette vagy lépcsőt épített a töltésoldalban, illegális hulladéklerakásra bukkant. Már tudja azt is, hogy kutyasétáltatás közben az ebek olykor szagot fognak és elkezdik kikaparni a rézsűt, ami gyengítheti a partfalat. 

Többször is elismerték a gátőr munkáját 

Dávid Balázs mindennapi feladatai mellett szereti megfigyelni az ártéri madárvilágot, immár második éve lehetőséget biztosít másoknak arra, hogy nála etessék és megfigyeljék őket. Ismeretterjesztés céljából hajóutakra invitálja az érdeklődőket a Kis-Dunára, együttműködik a Duna Múzeummal, önkéntesként az esztergomi Vasas Horgászegyesületnek segít a haltelepítésekben.

Újabban Osvald Zsoltnak, a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetség (KEMHESZ) ügyvezető elnökének a felkérésére oktatóként vesz részt a horgász szakkörökön. A katasztrófavédelmi iskolai versenyeken is képviseli a vízügyes szakmát, ő értékeli, hogyan oldják meg a diákok a különböző védekezési feladatokat. 
Az esztergomi gátőr az elmúlt huszonhárom évben több elismerésben részesült. 

A 2000-es tiszai árvízi védekezés után emléklapot nyújtottak át neki, 2006-ban, a Köszönet napján megkapta a Vizek Kártétele Elleni Védekezés Érdemérem ezüst fokozatát, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) ajándéktárgyat kapott. 2022. május 2-án, dr. Góra Zoltántól, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójától a katasztrófavédelem munkájának támogatása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként főigazgatói ajándéktárgyat vehetett át. 

Meghívja a gyerekeket téli madáretetésre 

– Jólesik, hogy elismerik az ember munkáját. A különböző díjak újabb és újabb motivációt és erőt adnak ahhoz, hogy a továbbiakban is kellőképpen végezzem a hivatást – tette hozzá. 

Tervei között szerepel, hogy a gyermekeket továbbra is meghívja téli madáretetésre és megfigyelésre. Hosszú távú célja egy vízügyes tanösvény kialakítása, ahol a látogatók élőben tekinthetnék meg a különböző védekezési módokat.