Negyvenöt esztendeje egyesült Szőny és Komárom

Komárom és Szőny egyesülésének ötlete már 1946-ban felmerült. A Magyar Kommunista Párt szőnyi szervezete az ottani születésű Dobi István államminiszternél sikeresen tiltakozott az egyesülés ellen. Szőny határából azonban fokozatosan csatoltak át területeket Komáromhoz, ráadásul 1958-ban megszűnt Almásfüzitővel való közigazgatási egysége is, amikor az önálló községgé vált. Ennek következtében kialakult az a közigazgatási határ, amelyet ma Szőnynek ismerünk.

Nagy munka az egyesítés

Komárom és Szőny végül 1977. április 1-jei hatállyal ­mégiscsak egyesült. Vizur László, Szőny nagyközség tanácselnöke az egyesüléssel kapcsolatban a következőket mondta: „A tanács egyik legjelentősebb határozatát 1976 augusztusában hozta. ... Meggyőződésem, hogy jól döntött a tanács amikor elhatározta az egyesülést és úgy gondolom, hogy ennek az akciónak nincsenek vesztesei, de nem lehet győztese sem.” 

Ezzel Komárom területe 69,7 négyzetkilométerre, lakossága pedig több mint 18 ezerre nőtt. Komárom tanácselnöke Füstös László maradt, a szőnyi kirendeltség vezetője pedig Vizur László lett. Az alakuló tanácsülés 1977. április 15-én volt. Ekkor tűzték ki az egyesüléssel járó legfontosabb feladatokat: a helyi közlekedés megoldását, köztisztasági szolgáltatás bevezetését, a szőnyi cigánytelep felszámolását, az intézmények egyesítését, valamint 26 utca névazonosságának megszüntetését. 

Szőnyről az elmúlt évtizedekben több könyv is napvilágot látott, így például Kállay Ödön, a település egykori jegyzőjének, Adatok Szőny történetéhez című kiadványa. Vagy éppen a tavalyi év végén megjelent Szőny/A természet ösvényein című könyv, melynek szerzője a városrészben élő Turi Zsolt helytörténész. A település ismert volt kőolajipari vállalatáról is, amely 1962-ben egyesült az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalattal, majd a későbbiekben is számos változáson ment keresztül. Hosszú évtizedeken át ezrek megélhetését biztosította.

Kultúra, sport, gyógyászat...

Szőnyben élénk a közösségi élet is. A Szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban sok kulturális programmal várja az érdeklődőket Nyikus Anna szakmai vezető, aki a közelmúltban rangos állami kitüntetést is átvehetett.

 A fiatal családokat szólítják meg a Kemence Egyesület programjai, a hagyományos ünnepek mellett minden évben rendeznek családi napot is, amely mindig rendkívül népszerű. Itt működik a Szőnyi Lovas Sportegyesület is, amely többek között a hagyományőrzésben vállal szerepet. 

A kórház a Gyürky kastélyban 1946. február 8-án 45 belgyógyászati, 45 sebészeti, 30 szülészet-nőgyógyászati, 24 bőr- és nemi beteg, és 16 fertőző osztályos ággyal megkezdte működését. 1953-ban tanácsi kezelésbe került az intézet, s ekkor 40 ágyas gyermekosztállyal bővítették 200 ágyas kórházzá. A járóbetegek ellátásán túl jelenleg fekvőbeteg-ellátás négy osztályon történik. 

Híres szülöttek

Szőnynek több híres szülötte van. Itt látta meg például a napvilágot Agócs Judit színésznő, R. Kárpáti Péter színész, Csonka Péter madár- és természetfotós, illetve Vidáts Csaba volt labdarúgó. Említhetjük Dobi Istvánt, aki 1948 és 1952 között Magyarország miniszterelnöke, 1952-től 1967-ig az Elnöki Tanács elnökeként Magyarország államfője volt. Mellszobrát 1992-ben bontották el. 

Ugyancsak a Duna-parti településen született a fővárosban élő Ördögh Ottó humorista, író is, akinek elmondása szerint mindenről Szőny jut eszébe. Úgy fogalmazott, ha reggel Kőbányán ugat a kutya, az neki szőnyi kutya, ha valaki tüzeli ősszel a faleveleket, az neki szőnyi füst. Tervezi, hogy regényt ír gyermekkoráról és a szőnyiekről. 

Hírességek is koptatták a Bozsik József Általános Iskola padjait

A szőnyi városrész általános iskolájának honlapján az olvasható, hogy az első fellelhető adat szerint 1903-ban adták át az iskola addigi legnagyobb épületét. Jelentős változást hozott, hogy 1964 októberében új iskolaépülettel gazdagodott Szőny. 2006-ban adták át a tanintézet új szárnyát, amely megoldotta az 1. és 2. osztályosok örökös vándorlását, így azóta az iskola minden tanulója egy épületben tanulhat. 

Mivel az intézmény 55 éve szabályos labdarúgópályával is rendelkezik, kiemelt figyelmet fordítottak a sportra is. Itt koptatta a padot például Vidáts Csaba olimpiai bajnok labdarúgó és Szabó György, a Tatabányai Bányász hajdani kiváló védője, aki szintén a válogatott mezét is magára ölthette. Az iskola 1997-ben vette fel a százegyszeres válogatott labdarúgó, Bozsik József nevét. 

Azóta mások mellett olyan ismert sportemberek fordultak meg náluk, mint például Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Novák Dezső, Kovács Antal, Harsányi Gergely, Ivo Díaz, Kassai Viktor, vagy éppen az Aranycsapat tizenkettedik játékosaként emlegetett sportriporter, Szepesi György.