Kódexek kerültek középpontba az esztergomi Bibliothecában

Az eseményen a kódexkatalógusról, annak hazai és külföldi jelentőségéről, a kódexkiállításról és az immár megújult Bibliotheca épületéről is beszéltek a köszöntőt mondó szónokok. Mindig különleges hangulatú az ünnep, melyet az esztergomi Bibliotheca-ban tartanak, hiszen a Vízivárosban található intézmény talán legkevésbé ismert a széles közönség előtt. Így amikor egy-egy új kiadványuk, kiállításuk, fejlesztésük sajtónyilvános eseményen mutatják be, sokak számára nyílik rálátás a titokzatosnak is mondható egyházi könyvtárra.

A napokban az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei című kötet állt a rendezvény középpontjában, de mellette a patinás intézmény kiállítótereiben magukat a kódexeket is meg lehetett csodálni. A számos egyházi és világi intézmény vezetőjét, képviselőjét elsőként Szalai Katalin, a Bibiotheca igazgatója köszöntötte, köztük Erdő Péter bíborost.

Szalai Katalin elmondta, hogy a kódexkatalgóus és a kódexkiállítás a Bibliotheca épülete megújulásának egyfajta ünnepe is a mostani rendezvény, hiszen ez alkalommal használták először az ide látogatók a liftet és a megújult fogadóteret. Erdő Péter a kódexkatalógus megjelenése kapcsán így fogalmazott köszöntőjében:

Ez a kötet annyiban más a hozzá hasonló korábbiakhoz, hogy főleg kódexeket mutat be és más azért is, mert nagyobb a formátuma, és helyenként teljes kódexeket prezentál, ezáltal sokkal részletesebben közli az információkat.

A magyar egyházvezető hozzátette, hogy amikor kijöttek az első példányok, azokból eljuttattak a Vatikánba, ahol nagy örömmel fogadták, és megállapították, hogy a kötet a maga műfajában fantasztikus darab, de milyen kár, hogy magyarul van. Erdő Péter azzal folytatta, hogy úgy tudja, már idén elkészül a német fordítás. A bíboros felidézte azt az időszakot, amikor felmerült az az igény, hogy állítsanak össze egy országos egyházi kódexkatalógust, de ez a terv nem valósult meg, ugyanakkor az az elképzelés, hogy akkor az esztergomi egyházi könyvtársa anyagáról készüljön egy katalógus, az a projekt végül elindult és íme elkészült.

Praktikus a katalógus - A Körmendy Kinga, Lauf Judit, Madas Edit és Sarbak Gábor által megírt, Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, az Érseki Simor Könyvtár és a Városi Könyvtár kódexei című kötetben társszerzőként jelent meg Erdő Péter bíboros is. A kötetben „a táblázatok és a különféle mutatók alaposan és több oldalról tárják fel a tételes leírásban foglalt tartalmat. Segítségükkel a finom és nagyon aprólékos kódexleírások megnyílnak és a kíváncsi kutató által megadott keresési szempontok szerinti feltárást teszik lehetővé”, mondta az OSZK első embere.

Az esemény ugyancsak a megjelent kódexkatalógusról beszélt Rózsa Dávid, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) főigazgatója. Köszöntőjében egyfelől rámutatott, hogy az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár most már a nemzeti könyvtárhoz viszonyítva egy jelentős többlettel rendelkezik, Esztergomnak ugyanis van már a középkori egyházi kéziratait feldolgozó, magyar nyelvű, tudományos igényű katalógusa. A főigazgató rámutatott az idén megjelenő fordítás lehetővé teszi a nemzetközi kutatást is, így valóban széles körben válik kulturális közkinccsé az egyházi könyvtárak kódexállománya.