Ha nincs virág, nincs méz – ha nincs méh, nincs termés: ilyen a gazda, méhész kapcsolat

Szűkebb hazánkban 300 és 400 közé tehető a méhészek száma. Azok a gazdák, akik legalább egy hektárnál nagyobb területet művelnek, 2500-an vannak. Éppen ezért szép számmal gyűltek össze méhészek és agrárvállalkozók a tatai edzőtáborban azon a fórumon, amelynek A növénytermesztés és megporzás a növényvédelem tükrében összefoglaló címet adták. 

Az eseményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete, valamint a Turul Méhész Egyesület szervezte. A szakmai rendezvényen résztvevőket először dr. Balogh Zoltán, a megyei agrárkamara elnöke köszöntötte. Mondandója kifejezetten gondolatébresztő volt, hiszen a kamara vezetője arról szólt, hogy ez a tanácskozás nagyon fontos, mert egy évek óta zajló látszólagos küzdelemre keresi a megoldást. 

– Az még nem mondható, hogy elértük a célunkat – mondta. – De fontos, hogy a gazdák együttműködjenek a méhészekkel. Ennek egyik lépése lehet, hogy ismertté tegyék a permetezési menetrendet az általuk művelt területeken. 

Simonné Venter Éva, a megyei méhészegyesület vezetője szintén a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, mert megfelelő információk esetén mérsékelhető lenne a méhpusztulások gyakorisága, a kaptárak elnéptelenedése. 

Az első előadó az a Sipos József címzetes egyetemi docens volt, aki növényorvos és méhészmester is egy személyben. A szakember egy, a Nobel-díjas fizikus, Albert Einsteinnek titulált megjegyzésével igyekezett rávilágítani a beporzás fontosságára. Az idézet így szól:

Ha a méhek valaha eltűnnek a Földről, az emberiségnek négy éve lenne hátra.

Kitért arra is, hogy az összes virágzó növény beporzásának 80 százalékát állatok végzik. Csak a Kárpát-medencében 790 faj vesz részt ebben a tevékenységben. Szűkebb hazánkban a tavaly előtti adatok szerint 353 méhészt tartanak nyilván és több mint 16 ezer méhcsaládot. 

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első embere a beporzók magyarországi helyzetét mutatta be a háziméhek példáján keresztül. Kiemelve, hogy e szorgos rovarok mennyire érzékenyek és mekkora a gazdasági hasznuk. 
 

Ha nincs bejelntés, nincs kár... - A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke, Jordán László egyebek mellett azt hangsúlyozta, a méhek és a növényvédelem „kapcsolatában” a legfontosabb, utóbbi úgy töltse be feladatát, hogy ne terhelje elfogadhatatlan módon a környezete a természetet. Ne ártson a beporzóknak. Ezt követően a NÉBIH elnöke kitért a méhpusztulások kivizsgálásának eljárásrendjére. Majd megjegyezte, a hivatal tisztában van azzal, hogy messze nem annyi a mérgezések száma, mint amennyit bejelentenek a méhészek. Viszont, ha nincs bejelentés, akkor kár sincs... A hivatal első embere arról is említést tett, hogy a 2018-as esztendőt tartják a méhészek fekete évének, ekkor 80 kemikália okozta mérgezést vizsgált ki a NÉBIH. Tavaly 79-et.