Nemzeti érték lett a komáromi vár és erődrendszer, a szekeresgazda-hagyomány és a kocsizás

A Hungarikum Bizottság keddi ülését követő sajtótájékoztatón V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról számolt be, hogy a Magyar Értéktárba a bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került: a magyar kocsizás és fogathajtás, a komáromi vár és erődrendszer, valamint a komáromi szekeresgazdák hagyománya.

– A magyar kocsizás és fogathajtása kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, de a világon egyedülálló eszköz-rendszerrel, és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme, a komáromi szekeresgazdák hagyománya pedig a mai napig élő tradíció – mondta a miniszteri biztos.

Nagy István agrárminiszter pedig arról is tájékoztatott, hogy új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye. Az eddigi 79 hungarikum mellé három új került a bizottság döntése értelmében: a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

Nagy István hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el.
A szentesi paprika Hungarikum Gyűjteménybe kerülésével kapcsolatban ismertette, hogy az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban.

Eredetvédett termékként „szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki. A miniszter hozzátette: a termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is, munkájuk előtti tisztelgés az, hogy a szentesi paprikát beemelték a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Az agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. Ismertetése szerint a korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie – emlékeztetett Nagy István.

A hagyományos fejfák a Kárpát-medencében hungarikummal kapcsolatban a miniszter kiemelte, a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa „járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A XVIII. században „fejéhez való fa” és „főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat.

Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe. A sírkertekben álló faragott fejfák ékes bizonyítékai a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének – részletezte Nagy István.