2021.07.10. 18:22
Bemutatkozik Csatka, ahol nem csak a szentkút vize képes csodákra
Csatka egy apró, alig 223 lélekszámú mesebeli község Komárom-Esztergom és Veszprém megye határán. Bognár Tímea polgármestert az egyre szépülő településről és jövőbeli terveiről kérdeztük.
Csatka sokak számára a szentkút vizéről híres, pedig másra is büszke lehet az aprócska bakonyaljai település.
Fotó: Mazán T.
Sokan csak zsákfaluként emlegetik a bakonyaljai kis községet, Csatkát. De Csatka valójában sokkal több annál. Aki kirándulni indul ide, vagy csak áthaladóban van, az mindent megkaphat, amire igazán szüksége van: lélegzetelállító tájak, békés nyugalom, varázslatos túrautak, zarándokhely, csupa szív emberek és persze a pulzáló természet. A mesés településen bárki elbújhat a világ elől. Az odavezető út dimbes-dombos, amolyan zötyögős, de az erdei utak, kukoricaföldek és a virágzó rétek páratlan szépsége nyomban feledteti bárkivel az utazás nehézségeit.
A közelmúltban felújított hivatalban fogad bennünket Bognár Tímea polgármester, aki örömmel meséli, mennyi folyamatban lévő projekten dolgoznak napjainkban.
– A községnek voltak csatornázási gondjai, így tavaly megkezdtük a munkálatokat, mostanra pedig ki is telepítettük az egyedi szennyvízkezelő berendezéseket. A Vidékfejlesztési Program 155 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásának köszönhetően 127 ingatlannál tudtunk ilyen korszerű szerkezeteket kihelyezni – mondta.
Településtörténet
A község nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben. 1357-körül Kont nádor építtetett itt kolostort a pálos szerzeteseknek, amelynek köszönhetően mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor a kolostor azonban megsemmisült. 1724-ben elnéptelenedett, ezt követően Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be. A 19. század közepe táján hg. Liechtenstein Alajos volt a falu birtokosa. Csatka híres búcsújáró hely, minden év szeptember 8-án megrendezik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően nemrégiben a település mintegy 15 millió forint támogatást kapott, amelynek keretében a művelődési házat is korszerűsítették.
– Büszkeséggel tölt el, hiszen nagy beruházás volt, de sikerült. Egy olyan közösségi teret álmodtam meg a képviselőtársaimmal, ahol a település apraja-nagyja részt tud venni, legyen szó családi, vagy akár önkormányzati rendezvényekről.
A futó projektek mellett a polgármester kiemelt figyelmet fordít a természet megóvására, a zöldterületek gondozására, így rengeteg időt és energiát fektetnek növények, virágok és fák ültetésébe. Kikeletkor – többek között –kettőszáz levendulatő elültetésén munkálkodtak faluszerte.
Bíznak a víz gyógyító erejében
A hiedelmek szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A kút gyógyító erejében bízva akár több ezren is felkeresik évente a kegyhelyet. A forrás vizét az idelátogatók korsókban, üvegekben viszik haza. Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat.
A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan keresik fel a kegytemplomot, ahol a szentmiséket magyar, német és cigány nyelven tartják. Az oltár körbejárható, amely felett a csodás csatkai gyógyulást ábrázoló freskó látható.
A könyvtár bútorzata is megújult
A felújított művelődési házban alakították ki az új könyvtárat. Bognár Tímea elmondta, hogy Mikolasek Zsófiától, a József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgatójától érkezett a segítség, amiért nagyon hálás. Mint mondja, nem csak könyvkészletük újulhatott meg, hanem a bútorzat is. Hozzátette: jelenleg a helyi bibliotéka vezetőjével, valamint három diákmunkással azon dolgoznak, hogy a korábbi por- és molylepte könyveket kiselejtezzék.
A polgármester rövidtávú tervei között az is szerepel, hogy a művelődési ház átadóját a könyvtár megnyitóval egybeköti. Tavaly decemberben végezték az utolsó simításokat a közösségi házon a szakemberek, azonban a pandémia nem tette lehetővé, hogy méltó módon megünnepeljék az elkészült közösségi tereket.
Egyre környezettudatosabbak Csatka lakói
A Csatkán élők egyre környezettudatosabban élnek, a háztartásokban keletkező hulladékokat is igyekeznek szelektíven gyűjteni. A fém, műanyag és papírhulladékok után egyre nagyobb teret hódít a használt háztartási olaj gyűjtése is. Nemrégiben kihelyeztek egy tárolóedényt is, amelybe bárki belehelyezheti az elhasznált olaját.
Táborba mennek a gyerekek
Aki nem mer, az nem nyer – fogalmazott Bognár Tímea polgármester a nyári vakációval kapcsolatosan. – Álmodtam egy nagyot és az utolsó utáni pillanatban meg is valósítottam azt. Egy pedagógus barátom segítségével mindösszesen két nap leforgása alatt sikeresen pályáztunk az Erzsébet Táborra. Így július 26-tól a településen élő gyermekek közül húszan vehetnek részt az ötnapos, saját szervezésű napközis táborunkban. Minden egyes napot tematikusan felépítettünk. A színes programok között – egyebek mellett – lesz egészségnap, rengeteg sport, kirándulás, és kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatosságra is, hiszen a községünkben fontos szerepet tölt be a szürke hétköznapokon is – mondta a községvezető.
– Azt gondolom, ez a tíz hét nyári szünidő nagyon sok. Főleg úgy, hogy a pandémia miatt a szülőknek rengeteg szabadságot kellett kivenniük, amit otthon töltöttek gyermekeikkel. Ezért is szerettem volna a szülőknek némi segítséget nyújtani, így az említett napokon, nyolctól négyig ők is kikapcsolódhatnak majd.
A kerékpárosok pihenőparknak örülhetnek
A település fekvése
A megye déli részén, Ácsteszértől délre található a Bakonyalján. Zsáktelepülés, közúton csak a 4 kilométer hosszú 82117-es úton érhető el, amely Ácsteszér déli szélén ágazik ki a 8208-as útból. A bekötőút érdekessége, hogy egy négyeshatár közvetlen közelében halad el: Ácsteszér, Súr, Csatka és Réde határvonalai találkoznak itt egy pontban.
A településen két Leader-projekt van folyamatban, amelyet a Bognár Tímea polgármester a 2019-ben leköszönő képviselő-testülettől „örökölt meg”. A pályázatnak köszönhetően egy kerékpáros pihenőparkot alakítanak ki, valamint a Koromla-pusztai művelődési ház tetőszerkezetének felújítására is sor kerülhet. A pihenőpark mellé egy játszóteret is kialakítanak, amely az önkormányzat szomszédságában lesz. – Mivel játszótér nincs a településen, bízunk abban, hogy a Magyar Falu Program keretében benyújtott pályázatunk sikeres lesz – fűzte hozzá a településvezető.
A pihenőpark kivitelezési munkálatai várhatóan júliusban elkezdődnek. – Terveink szerint ez egy olyan nyitott közösségi tér lesz, ahol bátran megpihenhetnek a helyiek és a kirándulók is. Emellett a szomszédos településekről is sokan átjárnak hozzánk kerékpárral és gyalog is. A játszótér és a park lehetőséget biztosít majd az itt élő családoknak, hogy minőségi időt töltsenek el a településen. A művelődési házat pedig szeretnénk, ha a jövőben „kulcsosházzá” alakulna – tette hozzá Bognár Tímea.
Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel megrakott arany mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és arany kereszttel megtűzött forrás, melyből ezüst víz ömlik a pajzs aljába. A középső halom feletti kék mezőben pásztorbotot tartó, cölöpösen felnyúló kar arannyal.
A szélső arany mezőkben egy-egy lebegő helyzetű kis pajzs: a jobb oldali kerek talpú pajzs vörös mezejében jobbra fordult, ágaskodó ezüst oroszlán. A bal oldali kerék talpú pajzs vörös mezejében három ezüst cölöp.
A nagypajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon olvasható a település neve.
Az összeállítás a csatkai önkormányzat támogatásával készült.
