Lovasterápiával teremthetnek egyedülálló rehabilitációt a kisbéri kórház betegeinek

Bencsik Beáta pszichológus, lovasterapeuta-jelölt, Agócs Noémi pszichológus, lovasterapeuta-jelölt, Juhász Mónika Judit klinikai szakpszichológus, Mészáros Petra gyógy­tornász-fizioterapeuta, lovasterapeuta-jelölt, dr. Kassai-Farkas Ákos egyetemi docens, a Batthyány Kázmér Szakkórház pszichiátriai rehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa a résztvevői a kezdeményezésnek, amelynek alapjait közös erővel teremtik meg.

Juhász Mónika Judit elmondta: a lovasterápiát, mint kiegészítő gyógymódot elsősorban a helyi kórházban gyógyuló betegek számára tennék lehetővé.

– A lovasterápia alkalmazásának gondolata a rehabilitációban a 2010-es években, dr. Fehér Miklósban, a mozgásszervi rehabilitációs osztály főorvosában fogalmazódott meg először. A következő fontos lépcső a 2016-ban megnyílt pszichiátriai rehabilitációs osztály volt. Az osztály vezetője, dr. Kassai-Farkas Ákos már a kezdetektől igyekezett megteremteni a lovasterápia bevezetésének feltételeit. A feltételek közül azóta már megvalósult a kórház és az önkormányzat közötti együttműködés, a kórház vezetőségének és a kisbéri lovarda vezetőjének támogatása, illetve a megfelelő szakmai képzettség elsajátítása is – fogalmazott a szakmai csapat nevében a klinikai szakpszichológus.

De mégis hogyan gyógyít a ló? Miért lehet megfelelő segítség az egyes tünetek kezelésében? Agócs Noémi elmondta, a lovak szocializációjukat tekintve az emberekhez hasonlóan társas lények.

– A ló más-más tulajdonságaival vesz részt és segít a hippoterápiás, illetve a pszichológiai lovasterápiás folyamatokban. Ménesben élnek, értik a hierarchiát. Fontos számukra a kooperáció, kötődnek egymáshoz és társfelismerő képességgel rendelkeznek. Természetüknél fogva szelídíthetők, tanulékonyak, kíváncsiak és intelligensek. Szeretik a nyugalmat, keresik a biztonságot nyújtó másikat. A lovak érzékeny lények, nonverbális kommunikációt használnak, képesek tükrözni az emberi érzelmeket, azaz „visszatükrözni, amit a jelenlétünk mond nekik”. Emellett szinkronizációs képességgel rendelkeznek, ránk tudnak hangolódni. A hippoterápiában a mozgásuk is kifejezetten fontos, hiszen a ló mozgása a rajta ülő sérülten a normál járásnak megfelelő mintázatot generál – részletezte a terapeuta-jelölt.

A szakemberek elmondták, a lovasterápián belül három ágat különböztetünk meg. A hippoterápiát gyógytornászok és szomatopedagógusok végzik. A pszichológiai lovasterápia a ló–páciens–terapeuta háromszögben zajlik, mely során sokat dolgoznak a földről és fókuszában a kapcsolat, kapcsolódás áll. A harmadik egység a gyógypedagógiai lovasterápia, ahol főként gyerekekkel foglalkoznak játékos, fejlesztő gyakorlatokon keresztül.

Mészáros Petra elárulta, a hippoterápia neurofiziológia alapokon nyugvó mozgásterápiát jelent lóval, illetve lovon, rehabilitációs céllal.

– A kezelés a ló lépés jármódjában történik, miközben a páciens a ló hátán ül, a terapeuta pedig vezeti a lovat. A hippoterápia hatásmechanizmusa abban rejlik, hogy a sétáló ember és a lépésben haladó ló ugyanazokat a mozgásmintákat használja. Miközben a lépésben haladó lovon a sérült személy passzívan befogadja a ló mozgását és aktívan követi azt, valamint terápiás célú gyakorlatokat végez, elő tudjuk segíteni a testtartás korrekcióját. A terápia indikációi közé leginkább neurológiai és ortopédiai kórképek tartoznak, például agyvérzés utáni állapotok, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, gerincferdülés vagy amputáció.

A hippoterápiában a következő célokat fogalmazhatjuk meg: izomtónus szabályozása, járásminta fejlesztése, egyensúlyjavítás, szimmetria kialakítása, felegyenesedés forszírozása, test és térérzékelés fejlesztése. A gyógypedagógiai lovasterápia pedig a lóval való foglalkozásból, annak gondozásából, lovaglásból és lóháton történő tornagyakorlatok és különböző funkciókat fejlesztő játékos feladatok végzéséből áll – magyarázta a gyógytornász.

Agócs Noémi céljaikat így foglalta össze: – Hosszú távon célunk, hogy egyedülálló rehabilitációs lehetőséget teremtsünk Kisbéren, a közfinanszírozott ló-asszisztált terápiával. Rövidtávon ennek eléréséhez az első lépcső a megkezdett lovasterapeuta képzéseink befejezése. Ezután kezdődhet a terápiás lovak képzése és vizsgáztatása. A legnagyobb feladatunk a finanszírozás kérdésének tisztázása, mivel a lovasterápia még nem érhető el közfinanszírozott formában.

A szociális készségeket fejleszthetik

A pszichológiai lovasterápia alapjait Bencsik Beáta ismertette, aki szerint a módszer a három résztvevő egyensúlyán alapszik.

– A metódus egy alapvetően nonverbális, cselekvő módszer, mely a páciens, a ló és a terapeuta háromszögében zajlik. A pszichológiai lovasterápia a problémák, állapotok széles körében alkalmazható, többek között szorongásos zavarokban, hangulatzavarokban, személyiségzavarokban, addikciókban, gyermekek esetében például autizmus spektrum zavar vagy ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar esetében. Egyes kórképeken túl azonban konkrétabb alkalmazási célokat is meg tudunk határozni, ilyen lehet a szociális készségek fejlesztése, az énhatárokkal való munka, a tudatos jelenlét gyakorlása, asszertivitás és együttműködés fejlesztése, általános mobilizálás és energizálás, félelem leküzdése, korrektív kapcsolati élmény átélése. Pszichológiai lovasterápiában általában úgynevezett földi munka zajlik, azaz a földről dolgozunk a lóval, de egyes esetekben a hátára is felülünk, lovagolunk – fejtette ki a pszichológus.