Négygyermekes nagypapaként lett szerzetes az egykori mérnöktanár

A szalézi rend magyarországi bölcsőjében, a közigazgatásilag Bajóthoz tartozó kegyhelyen, Péliföldszentkereszten álló kegyhely templomában szentmisén kötelezte el magát örökre Don Bosco Szalézi Társaságába Kővári László Károly. Az eseményen szerzetesnövendékek ministráltak, nagyon színvonalasan ők látták el a zenei szolgálatot is. A szaleziak.hu híre szerint a rend magyarországi tartományfőnöke, Andrásfalvy János atya homíliájában arról is szólt, hogy a szerzetesi hivatás Isten olyan ajándéka, amelyet nem csak tetteinknek köszönhetünk.

A szerzeteslétről azon gondolatát is megosztotta a szavaira szép számban figyelőkkel, hogy nem egy szentség, de nagyszerű dolog. Az eseményeket a hívek a templom előtti kis téren, a Don Bosco Ház nagytermében kivetítőn és az internetes világhálón élő online közvetítés keretében is követhették.

A hatvanöt esztendős új örökfogadalmas szerzetes mérnöktanárként dolgozott harminc éven át. Nyolc évvel ezelőtt felesége rövid betegség után elhunyt. Négy önálló, felnőtt gyermeke, illetve egy unokája van. Húsz évvel ezelőtt találkozott a rendalapító Don Bosco életpéldájával, plébánosa hívta fel rá a figyelmét.

Felesége halála után úgy érezte, Jézus arra biztatja, hogy nagyobb elkötelezettséggel kövesse. Jelöltidejét iskolaigazgatóként Kazincbarcikán töltötte, első fogadalomtétele előtt a szombathelyi rendházban lakott Kővári László Károly. Az óbudai rendházban folytatta felkészülését a szalézi életre, jelenleg a kazincbarcikai szalézi közösség tagjaként készül a papságra.

Hatvanévesen

Az első magyar szalézi szerzetes, a nyergesújfalui öreg temetőben, a régi ravatalozó közelében már szépen gondozott sírban nyugvó Zafféry Károly hatvanévesen lett novícius. A következő esztendőben tette le első fogadalmát. Példája erősítette meg Kővári László Károlyt abban, hogy idősebb korban is el lehet kezdeni a szerzetesi életet. Az előd iránti tiszteletből vette fel első fogadalma alkalmából második keresztneveként a Károlyt.