Az egységet szimbolizálják a Gerecse Natúrpark kapui, információs pontjai

Mi a közös Héregben, Sárisápban és Tokodban? Mindhárom településre érve találkozhatunk a Gerecse Natúrparkot szimbolizáló kapukkal, melyeket nemrégiben helyeztek az utak mentén. Musicz László elmondta: a „Duna menti Természet Ízei” elnevezésű Szlovákia–Magyarország határon átnyúló együttműködési projekt keretében összesen húsz településen üdvözli a helyieket és a látogatókat ilyen „natúrpark-kapu”.

– A bolthajtásszerű jelkép azt érzékelteti, hogy az ember belép valahova, vagyis megérkezik a natúrpark területére – jelentette ki a szakmai igazgató, aki azt is elmondta, hogy az építmény ötlete egyébként az egyik osztrák natúrparkból származik.

A kapu számos ponton kötődik a térséghez. A kő- és famunkákat egy tatai cég, illetve egy asztalosmester készítette, az alépítmény pedig süttői mészkőborítást kapott, mivel ez az építőanyag is a „natúrpark egyik terméke.”

– Ezen túl fedett, körbejárható információs pontokat is készítettünk, melyekből majdnem minden településre jutott egy-egy. A rajta található táblák részben az adott település és a Gerecse Natúrpark változatosságát mutatja be – fogalmazott.

A szakmai igazgató hozzátette: ötven darab táblát is kihelyeztek a településeken, így ahol kaput nem tudtak állítani, ott legalább egy faoszlop és a logó jelzi, hogy milyen értéket látjuk.

– Alapvetően az a célunk, hogy a natúrparkkal egyfajta keretet biztosítsunk a közösségeknek, a turisztikai elképzeléseknek és segítsük a környezeti nevelést. Bár korábban rendeztünk felvidéki magyar iskolások részvételével tábort, ettől függetlenül az esetek többségében nem mi vagyunk a szervezők, hanem a háttérből nyújtunk támogatást – mondta.

Musicz László kiemelte: az elmúlt időszakban számos tanösvény létesült és szeretnék, ha a jövőben továbbiakat avathatnának fel. Ezáltal – és a már készülő fotóalbummal is – még ismertebbé tehetik az eldugott, kevésbé felkapott értékeket. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy tavaly hirdettek fotópályázatot, a helyiek pedig több száz fényképet küldtek be. A legszebb alkotásokból kiadvány készül majd.

– Van még mit behoznunk – jegyezte meg az osztrák natúrparkok helyzete kapcsán Musicz László, majd hozzátette: már megtették az első lépéseket, hogy kialakítsanak egy egységes gerecsei arculatot.

Véleménye szerint a Gerecse átellenes, távolabbi pontjain élők alig tudnak egymásról valamit, így két (akár szomszédos) település, ha netán másik kistérségbe esne, már alig ismeri egymást, a távolabbiakról már nem is beszélve. Egyébként a natúrpark négy egykori kistérségre terjed ki és ezért is fontos, hogy betöltse a hiányzó híd szerepét. Cél, hogy az itt élők megismerjék egymást, a közös értékeket és lehetőségeket, valamint megkezdődjön egy együtt gondolkodás is.

– Valahol el kell indulnunk, a cél az, hogy egységként kezeljük a Gerecsét. Ezt a célt szolgálja a Péliföldszentkereszten felavatott Gerecse Natúrpark Látogatóközpont is, mely nem csak Bajóttal és az Öreg-kővel, hanem az egész térséggel foglalkozik – zárta gondolatait.

Nevelés

Musicz László elmondta, hogy a környezeti nevelés terén az egyik legaktívabb szervezet a Természetes Életmód Alapítvány, melynek az agostyáni ökofaluban található a központja. Rendszeresen tartanak előadásokat a natúrparkról, de nyári táborok, pedagógus-továbbképzések helyszínéül is szolgál a bázis. Ebből a szempontból is érthető, hogy népszerűsíteni szeretnék az ökofalut.

– Szintén osztrák mintára alakítaná ki a natúrpark az óvodák és iskolák hálózatát. Azokkal az intézményekkel szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatunkat, melyek nevelési programjában előkelő helyet foglal el a természet és a környezeti nevelés. Így például információkkal, foglalkozásokkal és madárgyűrűzéssel is igyekeznénk hozzájárulni ehhez a tevékenységhez – jelentette ki.

Mint megtudtuk, már zajlanak az egyeztetések az óvodákkal, sőt a pedagógusok előzetes felkészítése is elkezdődött. Ugyanakkor az a cél, hogy ne csak itt helyben, hanem az ország többi natúrparkjával összefogva egy nagyobb volumenű hálózatot alakítsanak ki.