2020.04.22. 20:00
Az új igazgató célja, hogy az olvasó otthonra leljen az esztergomi könyvtárban
A korábbi vezető, Várady Eszter nyugdíjba vonulása után új igazgatója lett az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárnak (HJVK). Schmöltz Margit rögtön egy nehéz időszakban, a koronavírus-járvány idején vette át az intézményt irányítását, de mint a vele készült interjú kapcsán mondta, „nem engedjük el az olvasók kezét”, a könyvtártól a karantén idején is lehet kölcsönözni. Az olvasók a honlapon kiválasztják a kívánt könyvet, ezt jelzik a könyvtárnak, majd egy futár kiszállítja a vágyott olvasmányt. Schmöltz Margittal kinevezése kapcsán pályájáról, az esztergomi könyvtár helyzetéről és magáról a könyvtárosságról beszélgettünk.
Forrás: Beküldött
– Milyen kapcsolatban volt eddig a Helischer József Városi Könyvtárral?
– Annak idején, főiskolásként a korábbi épületben vettem részt szakmai gyakorlaton, akkor csak pár hetet tölthettem itt. Később főképpen olvasóként látogattam a könyvtárat, mint bárki más. Az utóbbi időben egyre tudatosabban törekedtem arra, hogy a könyvtár életében részt vegyek. Könyvbemutatón, nyári táborban segédkeztem, és folyamatosan figyelemmel kísértem a könyvtár életét.
– A korábbi vezető, Várady Eszterhez képest fiatal igazgatóként irányítja majd a nagy múltú esztergomi intézményt. Milyen új karaktereket illeszt bele a könyvtár most induló új korszakába?
– Intézményvezetői pályázatomnak a „Közösség, kultúra, innováció” címet adtam – nem véletlenül. Az elődök munkáját tiszteletben tartva szeretnék erős közösségformáló tevékenységet folytatni. Fontos célnak tartom, hogy valamennyi korosztály örömmel látogasson el a könyvtárba, otthonra leljen benne. Egy jól működő könyvtár egyben közösségi tér is. A kultúra közvetítése, értő válogatása alapfeladata a könyvtárnak. A mai világban ugyanakkor gondosan meg kell fontolni, kihez, milyen csatornákon juttatunk el bizonyos tartalmakat. Egy jó könyvtár a mindennapokban is szolgálja az olvasót.
– Milyen szakmai és más jellegű elemeket, programokat visz tovább a korábbiak közül?
– Mint már említettem, a szakmai munka lényege mit sem változik. Továbbra is a kultúra átadása, közvetítése lesz a fő feladatunk, küldetésünk. Készülök több új típusú programmal, de az író-olvasó találkozók, a fiataloknak szóló olvasás éjszakája, vagy a legkisebbeknek szánt ölbeli játékok is mind-mind maradnak.
– A téka jó pár éve igazodni próbált a digitális forradalom adta megváltozott olvasási, „könyvfogyasztási” szokásokhoz. Miként látja a könyvtárak, a könyvolvasás jelenlegi helyzetét általánosságban?
– A könyvtárak szerepe, és ez főképpen a skandináv országokban figyelhető meg, legmarkánsabban, az utóbbi évtizedben a közösségi szolgálat felé tolódott el. Az információhoz való hozzájutás mindenkinek alapvető emberi joga, de emellett egyre nagyobb igény mutatkozik a könyvtárak, tudásközpontok közösségformáló tevékenységére is.
– Csaknem tíz éve, hogy a könyvtár könyvállománya jelentős mértékben megcsappant a szanálásnak, illetve költözésnek köszönhetően. Feladata lesz-e önnek az, hogy a könyvtár visszanyerje eredeti könyvállományát?
– A könyvtári állomány egy része ma is mostoha körülmények között, dobozokban várja jobb sorsát. Könyvtárvezetőként elsődleges feladatomnak nem az állomány gyarapítását tartom, hanem egy új könyvtárépület létrejöttében való bábáskodást. Jelenlegi működési helyünkön is egyre nagyobb gondot okoz az állomány elhelyezése. Természetesen mindig várjuk új olvasnivalókkal a könyvtárlátogatókat, de a fókuszpont most máshová kerül.
– Milyen új metódusa, munkafolyamatai lesznek ezután az új könyvek beszerzésének és milyen szakmai szempont alapján kerülnek be az új könyvek a HJVK készletébe?
– A városi könyvtár gyűjtőkörét nem a vezető személye határozza meg, hanem a könyvtár jellege, valamint szakmai szempontok. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata nem változik. Továbbra is törekedni fogunk az olvasói igények és a költségvetés adta keretek legoptimálisabb összhangjára.
– Másik profilja szerint – és ezt ismerik talán többen önnel kapcsolatban – író. Mikor kezdett el írni, mely kötetét tartja jelentősnek? Hová sorolná magát a mai, magyar irodalomban?
– Első könyvem 1998-ban jelent meg „Mérföldkövek a civilizáció történetében” címmel. Ez a könyv fiataloknak szóló tudományos ismeretterjesztő írás, melyet még két hasonló kiadvány követett. Mikor a gyermekeim kicsik voltak, nem maradt időm az írásra, de 2016 óta újra szívesen foglalkozom ilyesmivel. Először novellákkal, mesékkel vettem részt pályázatokon, majd elkészült első regényem, a Kő kövön. Tehát most a szépirodalom a hobbim, hajnalonta hódolok ennek a szenvedélyemnek. Történelmi regényeket írok, érdekes szellemi kihívás számomra a tények és a fikció ötvözése. Nem merészelném magamat besorolni sehová, nem is tisztem az ilyesmi. Bízom benne, hogy írásaim megtalálják olvasóikat!
Az új igazgató névjegye
Esztergomban született, 1972-ben. Két alkalommal első helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, művelődéstörténet szekcióban. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán szerezte első diplomáját, tanító-művelődésszervező szakon. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán kulturális menedzser képzésen vett részt. Elnyerte a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, a Fáy András Alapítvány és a Lánczos–Szekfű Alapítvány ösztöndíját is. A Debreceni Egyetem informatikus-könyvtáros szakán 2007-ben végzett.