A környei méhész elárulta, hogy idén hiánycikk lehet az ízletes akácméz

Az elmúlt évekkel ellentétben az idén jól teleltek, általában szépen fejlődtek a méhcsaládok. A virágpor mennyiségével sincs hiány. Ami a nektárral és méhpempővel együtt fontos a méhek esetében a fiasításban, az utódok táplálásában, mivel ezek jelentik a fehérjeforrást. A helyzet azonban csak az első pillanatban tűnik rózsásnak. Hogy miért nem az, egyebek mellett erről beszélgettünk Simonné Venter Évával, a Turul Méhész Egyesület, az országos egyesület megyei tagszervezete elnökével, a környei Simon Méhészet vezetőjével.

– Hamarosan megkezdjük a vándorlást a repcére – mondta az elnök asszony. – A repce állapota jó, erőteljesnek tűnik. Félő azonban, hogy a csapadékhiány miatt mennyi nektár képződött a virágokban, ami döntően befolyásolhatja az eredményességet. Persze a fő mézforrást most is az akác jelenteni, a kollégák szinte mindegyike erre készült. Ám a hideg nappalok és fagyos éjszakák az akácot éppen a rügypattanás időszakában érték. Így az akácosok óriási károkat szenvedtek az ország egész területén. Meggyőződésem, hogy idén nagyon-nagyon kevés lesz az akácméz. Akinek lesz, az szerencsésnek mondhatja magát.

A szakember szólt arról is, hogy a jó erőben lévő, családok népességével nincsenek gondok, de mivel az akácnak befellegzett, gyakorlatilag ezeknek a szorgos rovaroknak nem lesz dolguk. Azaz a méhészeknek nagyon észnél kell lenniük, hogy minél kevesebb legyen az úgynevezett rajzás, hogy minél kevesebb méh költözzön ki úgymond a kaptárokból a fákra...

– Úgy tartja a méhész társadalom, hogy általában ötévente „terem” bőven az akácvirág mézet – emelte ki Simonné Venter Éva. – Méhésztársaim és magam is úgy véljük, hogy már háromszor is elmúlt az az öt esztendő, akácmézbőség nélkül. Korábban a családok nem voltak kellően erősek a nagy munkához, mert az egyedpusztulások gyengítették. Ebben az évben meg a fagy jelentette az akadályt, mivel nincs akác...

Becsapós akácvirágzás

Hidegek ide, fagyok oda, a természet azért tovább teszi a dolgát. Ez pedig azt is jelenti, hogy az akác újra ki fog hajtani. Ám mi, laikusok csak azt érzékeljük ebből, hogy virágba borultak a fák. A szakma azonban tudja, hogy ez a sarjú virágzás, mert így nevezik, az akácnál csupán minimális nektárt ad. Látványnak persze tetszetős, de meddő virágzás. A méhészek ezzel nem mennek semmire, ebből nem nyerhetnek mézet, nem lesz bevételük. A vándorlással pedig csak a kiadásaikat, költségeiket növelik. A gazdák legfeljebb abban reménykednek, hogy legalább a családok fenntartásához ez elegendő lesz. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy a méhészeknek kell táplálniuk a fullánkosokat, hogy éhen ne pusztuljanak.