Az illegális agancsozás balesetet is okozhat

A téli, hideg időszak végének közeledtével a természet is megélénkül, amely az állatvilágban egyes fajoknál különleges és látványos változást hoz. Nem csoda, hogy a tavaszias időjárás egyre több embert vonz a természetbe, amely igazi tiltott kincseket rejt ebben az időben. Ugyanis a tél végeztével egy igazán ritka jelenség, a gímszarvasok agancshullajtása veszi kezdetét.

Ilyenkor sajnos olyan emberek is járják az erdőket, akár csoportosan is, akik nem a természet szépségében szeretnének gyönyörködni, hanem tudatosan pásztázzák az állatok élőhelyét és azt a bizonyos „kincset” kutatják, amelyet a gímszarvasok hagynak hátra. Az agancshullajtás február végén veszi kezdetét és egészen a tavasz derekáig eltart. A fontos tudnivalókkal, szabályokkal kapcsolatban megkerestük Szalai Árpádot, az Országos Magyar Vadászkamara Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezetének elnökét, aki elmondta, hogy a szarvasok viselkedése a hullajtásból adódóan változik.

– Tél végén a szarvasok jellemzően nagyobb, általában nemek szerint elkülönülő csapatokban, úgynevezett rudlikban mozognak. Energiatartalékaik ilyenkor a legkisebbek, a rendelkezésre álló táplálék felosztásában fontos szerepet játszik a csapaton belüli rangsorrend. Mivel először az addig domináns, idősebb, jellemzően nagyobb agancsot viselő, erősebb egyedek vesztik el a fejdíszüket, a bikarudlikon belüli hierarchia felborul és a csapatok „újjászerveződnek” – mondja a szakember.

Talán ami a legfontosabb, hogy a természeti jelenség miatti változás elsősorban a szarvasok viselkedésében jelentkezik, azonban önmagában az erdős részekkel szegélyezett útszakaszok nem válnak veszélyesebbé az állatoktól. Ez természetesen nem minden esetben igaz, hiszen a trófeáért az illegális agancsozók gyakran csoportosan hajtják az állatokat, amely eredményezheti azt is, hogy a zavart állat óvatlanul az autók elé rohan súlyos balesetet okozva.

Az ilelgális agancsgyűjtők az állatokkal mit sem törődve csak az agancsokért érkeznek az erdőbe, ezzel kárt okozva a vadgazdálkodásban és veszélyforrást teremtve az utakon. Fontos ellenük a fellépés, amely akkor hozhat megfelelő eredményt, ha a hivatásos vadászok, a rendőrség, a mezőőri szolgálatok és a természetvédelmi őrszolgálat szorosan együttműködik.

– Az illegális agancsgyűjtők nemcsak az agancs eltulajdonításával okozhatnak jelentős károkat. A pihenőidejében felzavart, az ember elől menekülő szarvasbika agancsa a sűrűben futva, vagy kifeszített zsineg hatására természetellenes módon, akár az agancstővel együtt törik le, amely a vad maradandó sérüléséhez, vagy akár elhullásához is vezethet – mondja a szakember.

Akit gyűjtésen kapnak, kisebb vagy nagyobb mértékben elkövetett lopás miatt felelhet. Ha az illegális tevékenység az állat sérülését vagy elhullását okozza, akkor állatkínzás miatt akár szabadságvesztésre is ítélhetik a szabálysértőt.

Az erdőt járó túrázóknak is fontos, hogy néhány szabályt betartsanak, hiszen szánt szándék nélkül is követhetnek el bűncselekményt anélkül, hogy tudnának róla. A legfontosabb, ha agancsot találunk, akkor azt nem szabad felvenni és magunkkal vinni.

– A hatályos jogszabály szerint a hullott agancs a vadászatra jogosultak (vadásztársaságok, erdőgazdaságok) tulajdona, ezért annak összegyűjtése kizárólag ezen jogi személyek engedélyével lehetséges. A hullott agancs engedély nélküli eltulajdonítása lopásnak minősül, ezért legjobb a talált agancsot otthagyni, vagy az illetékes vadászatra jogosultnak haladéktalanul átadni. A hullott agancs értékes információkat nyújt a vadgazdálkodók számára, amelyekből következtetések vonhatók le a vadállomány létszámára, kor-összetételére és kondíciójára vonatkozóan – meséli az elnök.

A szakember elmondása szerint túrázóként úgy tudjuk leginkább segíteni a vadgazdálkodókat és feladataik ellátását, ha ebben az időszakban is a jelzett turistautakat használjuk, betartva minden írott és íratlan erdőlátogatásra vonatkozó szabályt, illetve előnybe részesítjük a nappali túrázást.

Mindezek tükrében fontos, ha erdőbe megyünk, akkor legyünk tisztában ezekkel, hiszen már azzal is segítünk, ha csak a helyén hagyjuk a talált agancsot. A szezonálisan megújuló jelenség egyébként egyedülálló, amely más gerinces fajok esetében nem fordul elő. A párban akár 10 kilogrammos súlyt is elérő korona négy hónap leforgása alatt nő újra és díszíti az állat fejét.