Galambok versenyeztek a komáromi kiállításon

Több mint kétszáz búgó, csinos galamb versengett azért, hogy megnyerje a kiállítás győztese címet. Molnár Péter, a fajtaklub titkára elmondta, az itt felvonultatott galambok nagy része komáromi bukó, de más fajták is érkeztek. Nem csak hazánkból hoztak madarakat, Szlovákiából és Németországból is érkeztek kiállítók.

A Magyar Galambász Szövetség bírálói, ifjabb Vagyóczki József, dr. Pintér József Zsolt, Pusztai Lajos és Kiss Imre értékelték a madarakat, ketten a komáromi bukót, ketten a többi szárnyast bírálták. Molnár Péter szólt arról is, hogy a bírálólapokon a galambok előnyei, kívánalmai és hibái szerepelnek. Vannak nagyobb és kisebb hibák, amelyek pontlevonást vonnak maguk után. 100 pontot lehet elérni, ha valamelyik galamb eléri a 96 pontot, akkor kiváló minősítést kap. A 92 pontot elértek jó, a 90-91 pontosak megfelelt minősítést kapnak. A kiállításon minden madár értékelése 90 és 100 pont között volt.

A Komáromi Bukó Fajtaklub kiállításán Tóth Lajosé lett legszebb egyszínű galamb. Tiszteletdíjas lett: Lipóczki János, Szoli István, Kányai Ferenc, Szabó László, Kiss Imre, Markuszek Norbert, Hegedűs Kornél. A kiállításgyőztes hím tulajdonosa az észak-komáromi Tóth Lajos, a kiállításgyőztes nőstényé pedig a győri Schaub József lett. A komáromi V-204-es számú egyesület kiállításán a kisigmándi Kelemen Attila két kiállításgyőztes hímet és egy nőstényt is felvonultatott, Lőcsei Lászlónak és a Nagy Aladárnak pedig tiszteletdíjas lett egy-egy madara. A nyergesi Kajtár Károly, a csolnoki Putz László és a tápi Nagy Imre kiállításgyőztes galambjai kiállításgyőztes címet szereztek.

Molnár Péter arról is beszélt, mire kell ügyelnie azoknak, akik galambtenyésztéssel szeretnének foglalkozni.

– A kertben könnyen ki lehet alakítani galambházat. Figyelni kell rá, hogy jól megközelíthető és könnyen takarítható legyen, túlzsúfolni sem lehet, mert akkor a madarak könnyen megbetegszenek – mondta Molnár Péter. – A kezdő állományt a lehető legjobb „minőségben” kell beszerezni.

A fajta jellemzői

A komáromi bukót a történelmi Magyarország területén, a Duna menti városokban tenyésztették ki. Pozsony és Budapest között (Győr, Komárom, Vác). Közepes nagyságú, fésűs fejű, feszes, dús tollazatú galambfajta. A közepes hosszúságú lábakon nyugvó, zömök törzs az izmos, kissé emelt mellből indulva, enyhén lejt a farok felé. Magassága a hosszúságával csaknem megegyező. A szem nagy és enyhén kidomborodik. A szemgyűrű kétsoros, finom szövetű, széles, kissé duzzadt, élénkpiros színű. A fehéreknél megengedett mindkét szemszín, külön színváltozatként bírálva.