2019.11.18. 17:30
Jakupcsek Gabriella a Vértes Agorájában osztotta meg tapasztalatait az énidőről
A mÉrtékadó Nők Társasága legutóbbi pályázatukban az énidővel kapcsolatban várták a remekműveket, amelyek zsűrizésében Jakupcsek Gabriella is részt vett.
Forrás: 24 Óra
Fotó: Hagymási Bence
A mÉrtékadó Nők Társasága megalakulása óta nagyon aktív. Rendszerint olyan előadásokra hívják a hölgyeket, amelyek az őket érintő, érdeklő programokról szólnak.
Legutóbb például pályázatot hirdettek a megyénkben élő nők számára, amelyben az énidőről vártak véleményt. Ötvenhat remek írás érkezett. Kitetszett, hogy korosztályonként és településenként változik a téma megítélése. Volt, aki a sportolást, a színházlátogatásokat jegyezte fel, de olyan vélemény is született, miszerint a reggeli kávézás és a csend az igazi énidő.
A benyújtott műveket a társaság online oldalán várták és olyan neves zsűrítagok bírálták el, mint Danis Lídia színésznő, a Jászai Mari Színház tagja; Szokoli Bernadett, a mÉrtékadó Család és KarrierPont szakmai vezetője, coach, kommunikációs szakember; Zölei-Kocsis Blanka, rádiós műsorvezető, szövegíró; Gíber Mihály, az AGC Glass Hungary Kft. HR igazgatója és természetesen Ádám Katalin, a mÉrtékadó Nők Társaságának elnöke.
Az ítészek elnöki székét Jakupcsek Gabriella foglalhatta el, aki a díjátadó rendezvény előtt csaknem egy órán keresztül fejtette ki véleményét és tett fel vitaindító kérdéseket a témával kapcsolatban a Vértes Agora kamaratermében. Miután a népszerű televíziós műsorvezető röviden véleményezte az inspiráló írásokat, eredményt hirdettek. Maszler Kata lett a harmadik, Kiss-Hetey Brigitta második helyen végzett, míg a közönségdíjat Bucsi-Kovács Anikó kapta. Koller Gabriella szerezte meg a legtöbb voksot, első helyen végzett.
Lopott légyott
„Mintha csak a szeretőddel töltött, lopott légyottokra készülnél. Hol pár perc sikerül csak, hol egy-egy félórácska, nagy néha egy egész óra akár” – írta felvezetésében Koller Gabriella, a pályázat győztese. Kifejtette az énidőhöz vezető út fontos szakaszait: a felismerés, a ráhangolódás és a megérkezés hármasát. Ízesen fogalmazza meg korábbi hozzállását, a halogatást. „Ráér az holnap is...” De egyszer csak rádöbbent, a holnap sosem jön el.