Lehárról neveznék el az új Duna-hidat a helyiek

A komáromi egyesületek és polgári szervezetek megjelenő e-lapja, az Észak és Dél című kiadványban jelent meg az Endresz Csoport indítványa, miszerint a Komáromnál épülő új dunai híd viselje Lehár Ferenc nevét. A felvidek.ma portálnak úgy fogalmazott Arlett Tamás, a csoport elnöke, hogy véleményük szerint Lehár egy elfogadható személyiség mind a szlovák, mind a magyar fél részére.

Megkezdődött a feszítőkábel behúzása az épülő komáromi Duna-hídon – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az Origóval. Szeptemberben két kábelpár került a helyére. A 3. pillérnél, a Duna közepén, a 250 méteres hajózási nyílásban levő hídpálya szakasz szerelése folyik. Ettől kezdve már a feszítőkábelek tartanak minden egyes beemelt hídpálya elemet – írja Facebook-oldalán a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Az épülő második Duna-híd azért szükséges, mert a Komáromot Észak-Komárommal a belvárosban összekötő meglévő Erzsébet híd állapota a megnövekedett nemzetközi forgalom miatt leromlott, a hídra tömegkorlátozást kellett bevezetni. Habár az Erzsébet hidat a 2000-es évek közepén felújították, továbbra is 22 tonnás korlátozás van érvényben, emiatt a két ország közti teherforgalom Komáromtól csak nagy kerülővel, Vámosszabadi–Medve felé 53 kilométert, vagy Esztergom–Párkány felé 51 kilométert kerülve keresztezheti a Dunát.

2017 májusában vált ismertté, hogy az év nyarán megkezdődhet a komáromi új Duna-híd megépítése. A kivitelezés nettó összege 91,2 millió euró, mintegy 28,6 milliárd forint, az összeg 85 százaléka uniós forrás. A híd alapkövét napra pontosan két éve, 2017. október 17-én tették le. A pálya szerkezetének első három elemét, amelyek egyenként 165 tonnásak, 2018. június 10-én emelték a helyére. A teljes híd 37 hasonló elemből áll, ezek össztömege 5400 tonna. A hidat tartó pilon 2400 tonnás és csaknem 95 méter magas lesz. A pilon áprilisban érte el a végleges magasságának a harmadát, a teljeset várhatóan november végére. Ehhez csak három elem hiányzik.

A hídszerkezet egypilonos, ferdekábeles híd, acél pályalemezzel. A 600 méter hosszú hídon kétszer egysávos főút vezet majd át a Duna felett, kerékpárutat, gyalogos járdát, közvilágítást is kialakítanak. Az egyedi szerkezet miatt a pilon és a kábelek díszkivilágítást kapnak. A komáromi hídhoz hasonló felfüggesztett, egyoldalas híd csak Kanadában található.

Világszerte híres lett

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) zeneszerző, operettkomponista, karmester. Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát. Az osztrák rádió 1924. október 1-jén kezdte meg adásait, és az első operett, amelyet bemutattak Lehár Frasquitája volt. Művei terjesztésévei nagy szerencséje volt, hiszen élete során találták fel a hanglemezt, az elektromos hangrögzítést, a filmet és a hangosfilmet, a rádiót és a televíziót. 1925 elején Hollywoodban megfilmesítették A víg özvegyet. A rendezője Erich von Stroheim és bár némafilm volt, hatalmas sikert aratott. Európai premierje Párizsban volt és ezen részt vett maga Lehár is. A legtöbb, ebből az időből származó lemezfelvételen Richard Tauber, Lehár jóbarátja énekelte a főszerepeket (Forrás: wikipedia)