Mesésen indult a hét a Puskinban a népmese napján

Mesésen indult a hét a NépmesePontban. Tizennégy éve ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmeséket. Százhatvan évvel ezelőtt, 1859-ben született „a nagy mesemondó”, akinek munkássága előtt tisztelegve a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére nyilvánították 2005-ben „meséssé” ezt a napot. Megnéztük az előadást, majd a mese­mondás jótékony hatásáról kérdeztünk egy pszichológust. A gyerekek csendben sorakoztak a hatalmas ládika előtt.

A BÁBaKALÁCS Bábszínház művésze, Tóth Anita készült a varázslatra. A szomorú királykisasszony meséjét adta elő – síkbábokkal. A hatalmas dobozból egymás után kerültek elő a színes rajzok, az előadó énekelt, mesélt, mozgatta a bábokat vagy diskurált a gyerekekkel. A diákok hamar az előadás részévé váltak, daloltak, csevegtek, kacagtak, vagy éppen izgultak a hősökért.

Az élőszavas mesemondás mindennapos a NépmesePontban, ennek pozitív hatásairól dr. Rónáné Falus Júlia pszichológust kérdeztük. Kiemelte: a mese az egyik legfontosabb a gyermekek életében. A mesékkel fejlődik ugyanis a legkisebbek gondolkodása, a képzelete. Kétéves korig jobbára egy-egy eleme ragadja magával a piciket, ezért a ringatók, a lovagoltató és höcögtető mondókák a hangsúlyosabbak ebben a korban.

A második évtől pedig már az egész szövegnek jelentősége van. A szakember hozzátette: a mesék révén azonosulhatnak a gyerekek egy-egy karakterrel, lehetnek bátrak vagy félénkek – egyéniségüktől függően. A történetből mintát is kaphatnak a problémák megoldására.

A mesélés a szülővel való kapcsolattartásban is fontos – tette hozzá a pszichológus. Az emberi hang, az összebújások semmivel sem pótolhatók. Nemcsak a könyvből olvasott meséket, hanem a fejből mondott, akár napi történéseket taglaló „tanmeséket” is képesek tátott szájjal figyelni a csöppségek. Magukra ismernek, a történet révén később egy-egy helyzetben könnyebben eligazodnak.

Előnnyel indulnak azok, akiknek otthon rendszeresen mesélnek, akikben pozitív viszony alakult ki a könyvek és az olvasás iránt.

A legolcsóbb bébiszitter a „kütyü”, amely az érzelmi eltávolodáson túl a kívülről kontroll nélkül érkező képi hatások miatt már egészen kis korban is problémát okozhat. Szemészeti mellett akár viselkedésit is – hiperaktivitást, szorongást, agressziót. Sőt, függővé is válhat a gyermek. A szülők összebújós esti meséjét semmi sem pótolja a gyermekek életében.