2019.05.14. 06:54
Több száz forint is lehet a különbség a krumplik kilói között
Ha törik, ha szakad, hazánkban márciusra nagyjából elfogy a „raktárakból” a magyar krumpli. Ennek legalább annyi szakmai oka van, mint amennyire a piac kényszeríti arra az ágazatot, hogy ne is termeljen többet.
Ha törik, ha szakad, hazánkban márciusra nagyjából elfogy a „raktárakból” a magyar krumpli.
Miközben az újkrumplit kilónként 600–800 forint között kínálják, addig az öreg burgonyáért is, – amely zömében Franciaországból érkezik kis hazánkba – elkérnek 400–500 forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy még egy darabig elég mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha valamilyen krumplis ételt szánunk az asztalra.
A szakemberek véleménye szerint a szűkös tárolási kapacitás is befolyással van arra, hogy burgonyából kora tavasztól már behozatalra szorulunk. A témában azonban érdemesebb mélyebbre ásni még annál is, mint ahol a krumpligumók rejtőznek a föld alatt. Ehhez kértünk segítséget Tasnádi Lászlótól, a komáromi Solum Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Zrt. burgonyatermesztési igazgatójától.
– Hogy márciusra elfogy a hazai krumpli, annak csak egyik oka a behatárolt tárolási kapacitás – emelte ki a szakember. – Emellett a piac is rákényszeríti az ágazatot az importra, mivel sokan „szemmel vásárolnak”. Igaz, a gazdák sok esetben nem is tudják addig tárolni a terményt, ameddig kellene. Ám attól, hogy „pöttyös” egy krumpli, még kifogástalan állapotú lehet. A nagyanyáink biztosan sírnának, ha látnák a mostani trendet, mennyi burgonya megy pocsékba.
Az igazgató szólt arról is, hogy a kereskedelem is vastagon eldeformálta a piacot. Manapság egyre inkább csak a külsőség számít, holott a hámozással minden „csúnyaság” eltüntethető a gumókról.
– Talán hihetetlen, de hazánkban szinte száz hektár burgonyából harminc azért terem, hogy selejt legyen – hangoztatta Tasnádi László. – Tudnánk mi többet is termeszteni ebből az „élelmiszerből”, ám a felvásárlási árak annyira hektikusak, hogy nagy anyagi áldozatokat senki sem mer vállalni, valamint az időjárás alakulása is döntő tényező lehet. Véleményem szerint, öntözés nélkül nincs krumplitermelés. Meg lehet próbálni, ám termeszteni nem. A mi cégünknél is mind a háromszáz hektárt öntözzük.
Az elmúlt aszályos esztendő miatt egyébként is kevesebb burgonya termett országszerte, mint a korábbi években. Éppen ezért ennyire borsos az ára. Komáromban a saját termelésű krumpli már januárban elkelt. Most főleg francia burgonya van a piacon, ami azonban szintén fogyóban. Arról nem is beszélve, hogy Nyugat-Európában is alacsonyabbak voltak tavaly a hozamok. Nem véletlen, hogy a „régi” krumpli ára kilónként elérheti a 450 forintot is.
Százforintos árkülönbségek
A piacon kilónként 590 forintért is árultak már meglehetősen pofás újburgonyát, miközben a megyeszékhely központjában ugyanannyi mennyiségű újkrumpliért 670 forintnál is többet kértek. Pedig a január és a február a szokottnál jóval enyhébb volt. Környékünket is elkerülték a nagy fagyok. Sőt, a tavasz is „langyosan” indult. Így legalább három héttel korábban lehetett ültetni, és most már eladható méretűek a gumók. Emellett tárolni sem kellett. Ennek ellenére is drága, de veszik, veszik. Mégpedig, ahogy a fenti példák is alátámasztják, jó pénzért. Az újburgonya termesztése kicsit kézimunka-igényesebb később piacra kerülő társaikénál. Ez azonban nem magyarázat az adott esetben több száz forintos árkülönbségekre.