A túraszezon már elkezdődött, sokan indulnak túrázni családdal, barátokkal a hegyeknek, erdőknek. Ha nem hivatásos túravezetővel, szervezetten vág neki a természetnek, bajba is kerülhet. Az elmúlt egy hónapban két alkalommal is a rendőrség segítségére szorultak túrázók, mert eltévedtek, vagy baleset érte egyikőjüket a Rám-szakadékban.
Kondé Zsolt rendőr őrnagy, a megyei rendőrség „túraszakértője„ és a túraútvonalak kitűnő ismerője volt segítségünkre abban, milyen aranyszabályokat kell betartani ahhoz hogy az álom-túra ne váljon rémálommá. Az őrnaggyal felmentünk (és le is jöttünk) a Rám-szakadékba, és szakaszról szakaszra kielemeztük, hol mire kell figyelni. A szabélyok egy része bármilyen túrára érvényes, legyen az egy 77 kilométeres VérKör, egy Gerecse 50, vagy csak egy családi medvehagymaszedő kirándulás. Az első számú tanulságot hamar levontuk: sok csokival kell elindulni.
Indulás előtt tervezzük meg az útvonalat, melyet a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) erdőtérképén keresünk ki. Itt minden útvonal elérhető, sőt: le is tölthető telefonra vagy más okos eszközre. Jegyezzük meg, melyik jelzés mentén fogunk haladni.
Előre tervezzük meg a túra időtartamát, egyéni teljesítménytől függően. Gondoljunk a visszaútra is, nehogy sötétedéskor kelljen visszafelé botladozni. Olyankor az eltévedés és a balesetek esélye is nagyobb.
Egyszerű, kényelmes öltözékben gondolkodjunk. Nem kell speciális felszerelés egy jó túrához, de egy jól kapaszkodó, vagy bordázott talpú és lehetőség szerint vízálló bakancs legyen készleten. Emellett figyeljünk, hogy ruhánk ne akadjon bele semmibe. Tehát: a szoknyát tartogassuk máskorra.
Ha hátizsákot viszünk, az legyen jó tartású. Ne lógjon, mert nehezíti a mászást. A tartalmát nem kell túlgondolni, maximum 20 literes zsákot vigyünk magunkkal. Ebben mindenképp legyen (sok) innivaló, elemlámpa, zsebkendő, és étel ésszerű mennyiségben. Esetleg csokit. Sok csokit.
Ha és amennyiben az indulás előtt kinéztük az útvonalat, tudjuk, milyen jelzést kell figyelnünk. A jelzésről ne térjünk le, mert balesetveszélyes is lehet, illetve vadászidényben életveszélyes is.
A Rám szakadékban például legalább két helyen megtévesztő helyzetek adódnak, ugyanis az út kettéágazik. Van, ahol az elágazás után 3-4 méterrel van csak felfestve a jelzés. Ezért érdemes mindig megállni egy-egy elágazás, nem egyértelmű ösvény előtt. Ne az orrunk után menjünk.
Nézzük meg hová lépünk. A Rám-szakadék feletti területen halálos baleset is adódott abból, hogy a turisták letértek az ösvényről, és egyikőjük megcsúszott. Azóta egy tábla figyelmezteti az arra járókat.
A Rám-szakadékban a túra nagy része gyakorlatilag a Dömös-patak medrében, vízesések mellett, kapaszkodókorlátokkal segített úton megyünk. Néha köveken, fadarabokon kell átlépdelni a meredek, néhol összeszűkülő sziklafalak között.
A területen jelenleg a visszaúton is nehezebb a séta, ugyanis fakitermelés zajlik, erre az erdő kezelője táblákkal is felhívja a figyelmet.
A fakitermelés miatt az út bokáig sáros, csúszós. Emiatt is fontos a megfelelő lábbeli választás.
Az „alapfeszerelés” része legyen legalább egy, teljesen feltöltött telefon. A GPS koordináták hamar belövik, merre járunk, így nyomon tudjuk követni helyzetünket egy online térképen. Emellett ha bajba is kerülünk, segítséget kérhetünk.
Mobilnál maradva: a Magyar Természetjáró Szövetség ingyenes túrázós applikációját, Természetjárót androidos és iOS-re használható alkalmazást is érdemes letölteni és akár útközben ellenőrizni magunkat.+1 És ha túlléptünk a fenti lista komolyságán, őszinte mosollyal az arcunkon csodálkozzunk rá a természetre, és persze örökítsük meg minden pillanatát.