Giccs és art keveredik az elismert esztergomi fotográfus alkotásaiban

Emlékezet címmel mutatta be új kiállítását március 23-án Kovács Melinda, Balogh Rudolf-díjas, esztergomi fotográfus. A Keresztény Múzeum földszinti galériájának három helyiségében elrendezett tárlatról az alkotó többek között így vallott:

„A mostani Emlékezet tematika a 2008-ban készült „Logó” sorozatból indul ki és felfedezhető benne több más előkép is, amelyet mélyebben kibontok ezúttal. Jézus szenvedéstörténetét járom körül a Megváltó és Mária sajátos nézőpontjából.”

Kovács Melinda fotográfus művészete, alkotói, ábrázolói megoldásai, kompozícióinak üzenete hosszú évek óta segítik a fogékony néző elmélyülését. Technikájáról elárulta, hogy a képeket úgynevezett motívum makettekről készítette, s az ezekről készült felvételek módosított változatait láthatják a nézők.

Most bemutatott művei láttán nem könnyed feloldás, hanem értő nyugvópontra térés és sokszoros gondolatszületés várható. Szívesen írnám azt, hogy a most bemutatott, Emlékezet című kiállítás képei meditatívak, hiszen ez a kifejezés – főként a mostani böjti időszakra vonatkozóan – a katolikus egyház berkein belül is gyakran használatos szó, de ezek a fotók sokkal rétegzettebbek, mint, hogy csupán egyfajta szellemi, spirituális alászállás táptalajai legyenek.

A kompozíciók a keresztény, Krisztuskövető hit koncentrikus belsejébe visznek, oda, ahol megérthetjük hitünk forrását, Krisztus értünk való szenvedésének célját, és a saját szenvedésünk hitpróbáját.

A rendkívül intenzív kisugárzású alkotásokról a megnyitón méltató Máthé Andrea esztéta is erről beszélt egyebek mellett, amikor így fogalmazott: „Idők, korszakok, értelmezések találkoznak ezeken a fotókon, és a köréjük rendezett fotók együttesének jelképein. A kép, a fénykép, a ráhagyatkozás, a szenvedésnek kitettség együvé tartozását áttetszően, átláthatóan mutatja meg. (…)

Olyan képi oppozíciókat és paradoxonokat hoz létre fotóin, amelyek az emléktárgyi giccs és az artisztikusan berendezett képi világ között oszcillálnak. Mindezzel a nézőt arra készteti, hogy nézzen szembe azzal, hogyan és hol helyezi el magát ebben a hagyományban.

Még pontosabban: fotói kérdéseket tesznek fel. El tudja-e, és hogyan tudja elhelyezni magát az ember abban a liturgikus tradícióban, amely ezekkel a jelképekkel, például a kehellyel, a letakart kereszttel, a szívvel, a vérrel, a töviskoszorúval jeleníti meg magát?

Fotóin szándékosan mutatkoznak meg a szélsőségek: a légies könnyedség, a naturális nyersesség, az éles megütköztető erő és a képet alakító szelídség, a groteszk szépség és a csúnyaság által alakított tárgyak együttese.”

Kovács Melinda fotói május 26-ig tekinthetőek meg a Keresztény Múzeumban.

Egy gazdag pálya íve

Az 1969-ben született Kovács Melinda, szülőhelyén Esztergom él és dolgozik. A Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a HUNGART-nak és az Esztergomi Művészek Céhének tagja.

1992-től 10 ösztöndíjban részesült, köztük többször is a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásaként. Több, mint 60 egyéni és csoportos kiállítása volt Magyarországon illetve külföldön. 2012-ben megkapta a Magyarországon legnagyobbnak számító fotográfus elismerést, a Balogh Rudolf-díjat.