940 tonna só, 37 gép, több ezer kilométer: így harcolt a hóval a Közút

Az első és legfontosabb, amelyet tisztázni kell, hogy vannak állami és önkormányzati fenntartású utak, és vannak járdák, ahol a magánszemélyeknek kell gondoskodni a biztonságos közlekedésről. Az előbbiek tartoznak a Közúthoz. Az ő feladatuk az országos közúthálózat és az autópályák üzemeltetési, fenntartási és karbantartási munkái, éppúgy, mint a burkolatellenőrzés és -javítás, vagy télen a hó eltakarítása, a síkosságmentesítés. Országos szinten mintegy 32 ezer, Komárom-Esztergom megyében mintegy 1000 kilométernyi útszakaszt kezel a Közút. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú utakon a vonatkozó törvény értelmében a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata. A magáningatlanok előtti járda takarítása azonban már a tulajdonos(ok) feladata és felelőssége.

Visszakanyarodva a Magyar Közúthoz: Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a keddi havazás idején, vagyis lényegében az elmúlt 24 órában szerda reggelig 37 gépük folyamatosan, rotációban dolgozott megyénk mintegy 1000 kilométernyi, hozzájuk tartozó úthálózatán. Ez idő alatt 940 tonna sót és 55 ezer liter kalcium-klorid oldatot szórtak ki, egy gép háromszor-négyszer is megtette előre megtervezett útvonalát. Egy-egy ilyen etap általában 2-5 órás „túra”.

Szóba került az is, hogy sokan úgy érzik, feléjük nem járt hókotró vagy sószóró, vagy épp pont nem takarította az utat a jármű, amit láttak. Ezzel kapcsolatban érdemes átgondolni: az előre rögzített hóeltakarítási terv alapján haladnak a gépek, és először is el kell jutniuk az üzemmérnökségről (ahol szóróanyaggal töltik fel őket) a célterületre, addig viszont felemelt ekével haladnak, hogy minél gyorsabban tegyék meg az utat, és kezdjenek neki a munkának. Az intenzív, folyamatos csapadékutánpótlás, hóesés persze könnyen és gyorsan el is rejti a munkát, amit a gépek végeznek. Érdemes átgondolni: ha a járdánkról hóesésben lapátoljuk el a havat, mennyi idő után lepi azt be újra a fehér lepel hóesésben, vagy hogy milyen gyakran kell az ablaktörlőt használni, mert a szélvédőnkre is ráolvadnak a pelyhek. A közutas gépek is ugyanezzel a helyzettel szembesülnek lényegében: mire 40-50 kilométeres útjukat megteszik, addigra ott, ahol kezdték, könnyen újra behavazódhatott az út.

Az üzemmérnökségekről ekkora mennyiségben szállították ki szóróanyagot egyébként:

Calcium-kloridból a komáromi térségben fogyott a legtöbb: 31 ezer liter. Bicske körzetében 15 ezer, Tatatbánya környékén 9 ezer liter oldat került a közutakra. Pécsi Norbert Sándortól azt is megtudtuk, hogy járhatatlan út egyáltalán nincs a megyében, Tinnye térségében, a 10-es úton volt még szükség egy-két korlátozásra, amíg letakarították az utakat rendesen.

A rendőrség, katasztrófavédelem és közút figyelmeztetését meghallva kevesebben ültek autóba egyébként az elmúlt napokban. Érdekes azonban, hogy ez is hatással van az útállapotokra, ugyanis a kevesebb autó kisebb gyúróhatást tud kifejteni az útra esett havon. Az utakra kiszórt só, amelynek célja pont az, hogy megolvassza a havat, jeget, épp a határesetnek számító mínusz 5-6 fokban került a flaszterre. Mint megtudtuk mínusz 7 fokig olvasztja a jeget a sózás.

Jó hír viszont, hogy a szerda reggel kiadott riasztást és figyelmeztetést már visszavonta a meteorológia, és az Útinform tájékoztatása szerint az ország középső részén és nyugaton már csapadékmentes az idő.