A Sötétkapunál nem féltek a forradalmárok – az '56-os ágyútűzre emlékezett Esztergom

–1956 október 26-án az esztergomi forradalmárok nem féltek. Azok féltek, akik a fegyvertelen forradalmárokra lőttek. – Így foglalta össze ünnepi beszéde végén Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész a 62 évvel ezelőtt Esztergomban történteket.

Az egykori tragédia helyszínén, a mártírok emlékművénél tartott megemlékezésen az Árpád-házi Szent Erzsébet iskola diákjai műsorában idézték fel a város a hadosztályparancsnokság egykori épületénél történteket. Az ünnepségen imádsággal és prédikációval szolgáltak az egyházak lelkészei. A város vezetői és a társadalmi szervek képviselői mellett számos esztergomi polgár helyezett el koszorút, virágot és mécsest a Sötétkapunál.

Csak a 16 pontot akarták felolvasni

Esztergomban, ahogy előtte a megye más településein is 1956. október 25-én volt az első megmozdulás, este 19-20 óra között az első tüntetés és felvonulás. A tömeg azzal oszlott szét, hogy másnap reggel az egész várost mozgósító felvonulást fognak tartani. 1956. október 26-án kora délelőtt a tüntetések folytatódtak a városban. Az esztergomi üzemekben és gyárakban ezen a napon már nem folyt termelőmunka. A tömegmegmozdulások fő helyszíne a Széchenyi tér volt, ahol a rendszert jelképező városháza, a pártbizottság és a Megyei Bíróság és Börtön voltak.

Tragikus sortűz ezen a napon dördült el Esztergomban. Az előző napi tüntetéstől felbolydult a város, kora hajnalban pedig a tüntetőkhöz csatlakoztak munkaszolgálatos katonák is, akik előtte még leverték laktanyájuk faláról a vörös csillagot. Reggel nyolckor a város tanárai és diákjai elindultak a Széchenyi térre, majd a városháza előtt tüntetést tartottak.

Az erkélyről közben leengedték Rákosi gipszből készült szobrát, amit aztán összetörtek. Az esztergomi gépesített hadosztály egy harckocsiját a városházakörül összegyűlt tömeg feltartóztatta, a benne szolgálatot teljesítő katonák pedig átadták fegyvereiket. Ezt követően a körülbelül 5-600 fős fegyvertelenül tüntető tömeg a Sötétkapun át a hadosztály-parancsnokság elé, a Szemináriumhoz akart vonulni, ahol fel akarták olvasni a pesti diákság 16 pontját.

Amikor azonban a buszokon és gyalogosan tüntető tömegbe a hadosztály-parancsnokság ablakaiból kézifegyverekkel tüzet nyitottak rájuk. Elsőként a lyukas magyar zászlót lengető férfit lőtték le. A tömeg ekkor pánikba esett és menekült a helyszínről, az ÁVH-s katonák azonban utánuk lőttek. Az esztergomi ártatlan áldozatok számát 14 és 22 közé teszik, voltak akiket menekülés közben, hátulról öltek meg