2018.10.17. 12:04
Így nem fogja megmérgezni az egész családot az erdőben szedett gombával
Tatabánya környékének vadon élő gombáiból nyílt kiállítás a József Attila Művelődési Házban. Rajzversennyel és gombákról szóló verssel is várták a látogatókat.
Fotó: Dallos István/24 Óra
Gyűrűs fülőke, galambgomba, vérző kígyógomba, selyemgomba – csak néhány abból a mintegy hatvanféle gombafajtából, melyeket a művelődési házban tekinthettek meg az érdeklődők. A szervezők azt szeretnék, ha október második vasárnapját idővel a gombák világnapjává nyilvánítanák.
– Ehető és mérgező gombák egyaránt előfordulnak környezetünkben, a kiállításra hoztunk gyilkos galócát is, melynek – mivel könnyű összetéveszteni néhány ehető gombával – már többen is áldozatul estek – hangoztatta Füzi Sándor, a Tatabányai Gombász Klub vezetője.
Mint mondta, a galócáknak mindig hófehérek a lemezei, fiatal és idősebb korban is, ám például a csiperkéknek rózsaszínűek.
A vezető arra is kitért, hogy már néhány hete tartó száraz időjárás nem kedvez a gombák szaporodásának. Aki gyűjtésüknek szeretne hódolni, annak megyénkben elsősorban a Gerecsét, a Vértest és Csákányospuszta környékét érdemes felkeresnie.
Fontos tudni, hogy Tatabányán lehetőség nyílik a kalaposok átvizsgálására is, melyet gombaszakértő végez, térítésmentesen. Tatabányán az Interspar mellett, a T-Szol Zrt. udvarán hétfői, szerdai és pénteki napokon 8-tól 12 óráig térítésmentesen átvizsgálják a gombákat – fogalmazott Füzi Sándor.
A klubvezetőtől azt is megtudtuk: szeretnék elérni, hogy október második vasárnapját nyilvánítsák a gombák világnapjává, arra kérte a klubtagokat, hogy e szándékot vigyék hírül, bármerre is járnak. A szervezők egy rajzversenyt is meghirdettek: Környékünk vadon termő gombái címmel, a 8 éves korig terjedő, valamint a 9–14 éves korosztálynak.
Előbbi kategóriában Kozák Zoltán Kende, utóbbiban pedig Budai Márta bizonyult a legügyesebbnek. A tárlaton részt vett Dunai József, aki egy gombákról szóló verssel is készült a rendezvényre. – Nyolc éve gombászom, egy tanfolyamot is elvégeztem. Azt mondják, ízletesen el is készítem a kalaposokat – mondta.
Lakos Zoltán unokájával érkezett a kiállításra, aki hozzátette: – Gombaismereti tanfolyamot abszolváltam, sűrűn járunk az erdőkbe is. Danit azért hoztam el, mert őt is érdeklik a gombák. A fiatalember lapunknak számot adott tudásáról is: mint mondta, felismeri a gyilkos galócát, a csuporgombát, valamint az őzlábgombát is.
A gyilkos galóca jellemzői:
A gomba kalapja 4‑15 cm átmérőjű, leggyakrabban sárgászöld, olaj- vagy barnászöld színű, de esetenként – főleg esős időszakban – lehet halványabb, szürkés is. Felszínén eltérő árnyalatú, elnyúlt foltok figyelhetők meg; emiatt több szerző sugaras-szálas rajzolatúnak írja le, bár ez csak optikai csalódás.
A kalap színeloszlása is változó: sokszor a közepén látszik a legsötétebb zöldes árnyalat, néha azonban éppen ez a rész fakul ki. A kalap széle viszont csaknem mindig a leghalványabb, néha szinte fehéres. Alakja eleinte tojásdad, félgömb alakú, széle fiatalon kissé begöngyölt. Kifejlődve ellaposodik, teljesen sík is lehet. Felszíne sima, széle nem bordázott.
A kalapbőr szárazon fénylő, nedves időben tapad. Általában nincsenek rajta burokmaradványok, csak ritkán tapad meg rajta egy-egy fehéres foszlány. A kalap húsa fehér, közvetlenül a kalapbőr alatt sárgászöld; maximális vastagsága 4,5‑7,5 mm.
A lemezek sűrűn állnak, a tönknél szabadon állók, esetleg nagyon gyengén tönkhöz nőttek. Vastagságuk 6‑9 mm, nem egyforma hosszúak. Színük fehér vagy krémszínű, oldalnézetben enyhe sárgás-zöldes árnyalattal. Sohasem lehetnek vörösesek vagy barnásak, és megsérülve sem színeződnek el.
Tönkje 6‑15 cm hosszú, 0,8‑1,7 cm vastag. Valamivel világosabb, mint a kalap, de ritkán mondható fehéresnek, a gallér alatt halványsárgás, a tönk tövénél kifejezetten sárga is lehet. Többé-kevésbé mindig felismerhető rajta a zöldes-sárgászöld kígyóbőrszerű mintázat. A tönk bázisa gumós és fehér színű, bőrszerűen elálló, igen lágy bocskor található rajta, ami gyakran a talajba mélyed; a gomba felszedésekor esetleg a talajban vagy az avarban maradhat. A tönk felső részén lévő gallér fehéres színű, akár 3 cm széles is lehet. Hártyaszerűen lelóg, felső oldala enyhén bordázott; alja gyakran sötétebb, néha a kalaphoz hasonló színű.